Skip to Content.

fizinfo - [Fizinfo] OTKA es sajtoszabadsag

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

Text archives


[Fizinfo] OTKA es sajtoszabadsag


Chronological Thread 
  • From: Tamas Kemeny <kemeny AT szfki.hu>
  • To: fizinfo AT sunserv.kfki.hu
  • Cc:
  • Subject: [Fizinfo] OTKA es sajtoszabadsag
  • Date: Mon, 12 Dec 2005 10:40:14 +0100
  • List-archive: <http://sunserv.kfki.hu/pipermail/fizinfo>
  • List-id: ELFT HÍRADÓ <fizinfo.lists.kfki.hu>


Széles Gábor és lapja avagy mire szabad a sajtó

Széles Gábor megvette a Magyar Hirlapot, de vajon megveheti-e az igazságot is? A 3000 kutató nyilt levele, melyben az OTKA finanszírozás csökkentése ellen tiltakoznak az ujság figyelmét is a témára irányította. A lap Dóra Melinda Tünde és Fodor György tollából 2005 december 8.-n nagy cikket közöl a kutatás-finanszírozásról és megkérdez egy igazi szakértõt is: a saját tulajdonosát.
<http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=99396>http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=99396

A cik fõbb állitásai:
“A 2006-os költségvetés jövõ hét eleji végszavazása elött újabb pont körül keletkezett vita: az alapkutatást és az alkalmazott kutatást végzõ szervezetek harcolnak egymással a szûkös állami kutatás-fejlesztési pénzekért…

Az államháztartási hiány elszaladása elleni folyamatos küzdelem nyomán az Akadémia … évrõl évre kevesebbõl tud csak gazdálkodni. Az Akadémia büdzséjének összege lényegében ugyanannyi lesz jövõre a költségvetési törvényjavaslatban foglaltak szerint, mint idén és tavaly, azaz 47-48 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag csökkennek a több tucat kutatóintézetet mûködtetõ szervezetnek a forrásai, mivel a bérek és az alapanyagok ára is emelkedett.

…nem véletlen, hogy éppen az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok pénzének a kilencszázmilliós csökkenése csapta ki a biztosítékot akadémikusi körökben. Az idén még 6.5, jövõre 5.6 milliárdos keretbõl finanszírozzák ténylegesen a kutatásokat, míg a pénz nagy része a különbözõ intézmények személyi juttatásaira megy el.”

Ezt értelmezni már valódi mentális kihívás, miszerint “ténylegesen” a kutatásokat az OTKA finanszirozza, mig “a pénz nagy része” az “intézmények személyi juttatásaira megy el”. Nehéz érzékelteni ennek totális sületlenségét: minimális ésszel is könnyû belátni, hogy az MTA költségvetésénél lényegesen kisebb OTKA költégvetés kis része kerül az MTA intézményeinek kutatóihoz és azért lehet egyáltalán kutatni belõle, mert bért, járulékot és rezsit nem ebbõl kell fizetni. Az mindenesetre egyetlen pillanatig sem lehet kérdés, hogy az OTKA finaszírozása semmilyen mértékben nem függhet az akadémia megitélésétõl, hiszen a keretnek csak egy kisebb része jut az MTA intézményeibe (a KSH adatai szerint az MTA részesedése az összes K+F ráforditásból 17-18 %, ez az állami költségvetés és az un “egyéb hazai forrás” esetén kb. 30%). Talán nem véletlen, hogy egy egyetemi tanár kezdeményezte a tiltakozást.

----Nézzük tehát hol látja Széles Úr a gondot:

“Szovjet struktúrák

Széles Gábor, a Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének elnöke – lapunk tulajdonosa – viszont úgy véli, a bajok forrása másutt keresend , nem az akadémiai büdzsében. "Magyarországon tizenöt évvel a rendszerváltoztatás után sem tudták megváltoztatni a több mint fél évszázaddal ezelött, a Szovjetuniótól átvett és megörökölt akadémiai struktúrát" – mondta lapunknak. (Errõl egy kaliforniai olvasónk is írt lapunknak levelet – //alább ezt is idézem (KT)//). Szerinte mind a mai napig nem állt helyre az egészséges egyensúly az alapkutatás és az alkalmazott kutatás között. "Normális esetben az alapkutatásra és az alkalmazott kutatásra szánt összegek aránya körülbelül 1:5 arányú" – magyarázta.

Nálunk viszont a kutatás-fejlesztés alacsony – mindössze a bruttó össztermék 0,86 százalékára rúgó – szintje miatt inkább 1:2 az arány. Tavaly a Központi Statisztikai Hivatal összesítése szerint 62,3 milliárdot költöttek Magyarországon alapkutatásra, míg alkalmazott kutatásra 55,8, kísérleti fejlesztésre pedig 62,8 milliárd forintot. "Akkor most az alkalmazott kutatásra kellene háromszor annyi pénzt kérni, vagy az alapkutatásokra szánt kereteket kellene a felére csökkenteni?" – tette fel a költõi kérdést.”

Hát a kérdés tényleg költõi, ha ez nem magyarázza meg miért kellett az OTKA keretét csökkenteni és hogy ebbõl mennyi jó származik, akkor semmi sem. De a szerkesztõség képes arra, hogy ezen bölcs útmutatás alapján szerkesztõségi véleményt szintetizáljon:

Tudományos kapitalizmus :
[]
Álláspont <http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=99393>http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=99393

Ebbõl csak néhány sort kivánnék idézni:

“Az MTA kutatóhálózata elavult, központosított, csak belülrõl átlátható rendszer. Túl sok benne a feudalizmus, a tekintélyelvûség, és érzõdik a bezártság dohos levegõje. Programjaira pillantást vetve szinte egyetlen olyan "forró témát" sem találni, amely ma – itt és most – foglalkoztatja a világot. A kutatóhálózat és az Akadémia, éppen múltbéli szerepe, tekintélye megõrzése érdekében, megkésve, de rendszerváltásra és átalakulásra vár.”

Elgondolkoztam mi különbözteti meg a véleményt az otrombaságtól? Számomra a releváns tudás lenne ez a választóvonal. Kinek lehet olyan tudása, ami feljogosítaná, hogy az Akadémia teljes spektrumára (matematika, kémia, biológia, fizika, néprajz és zenetudomány, lingvisztika, teológia és szanszkrit nyelvészet meg minden más) ilyen kijelentést úgy tegyen meg, hogy azzal magára valamit is adó ember vitába szálljon, azaz véleménynek tekintse? Nem hiszem, hogy itt lenne helyénvaló a Mindentudás egyetemét vagy a nemzetközi szervezetek pozitív értékelését felhozni a pénz és a közvélemény irányitásán alapuló hatalom otrombaságával szemben.

Ám még ez sem minden, az ujságban egy “munkáslevelezõ” is megosztja velünk végtelen bölcsességét:
Pénzéhes alapkutatók:
[]
Lázár György, Kalifornia

<http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=99388>http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=99388

Ebbõl is csak néhány szemelvényt idéznék:

“Itt, az Egyesült Államokban, alapkutatásra nem lehet direkt költségvetési pénzeket követelni… Kutatni a kutatás kedvéért sehol a világon – Magyarországot kivéve – nem lehet. Ami az elvándorlást illeti: itt az alkalom, hogy a magyar kormány az aláíró kétezer tudóst azonnali hatállyal elbocsássa, és ezzel lehet séget adjon nekik arra, hogy külföldön próbáljanak szerencsét. Szerintem nehezen boldogulnának.”

Még ha a Kaliforniai levelezõ nem is ismeri az amerikai kutatásfinanszírozás részleteit, a MH szakért szerkesztõjének illett volna hallania a közel 6 milliárd dollár költségvetés NSF-rõl (National Science Foundation), amely évenete mintegy 11000 alapkutatási programot támogat és több ezer posztdoktori ösztöndíjat biztosít. Nem tartható esetleges véletlennek, hogy ezt a levelet kommentár nélkül, a szerkeszt ségi cikkel és a Széles interjúval egy számban közlik és az ujság cikkében hivatkoznak is rá.

Nekem a Magyar Hirlapra éves elõfizetésem van. A jelen lapszámot ezen levél másolatával megküldöm az újságnak azzal a kéréssel hogy a pénzen megvehetõ “igazság” e szomorú dokumentumától a jövõben kiméljenek. Amig az ujság meg nem követi az Akadémiát és nem tesz lépéseket annak érdekében, hogy egy igazi újságnak legalább a látszatát keltse, addig szerintem mindannyiunknak bojkottálni kellene a lapot mint az igazság elleni merénylet elkövetõjét. De még ha az ujság korrigálná állitásait akkor is fennmarad a legkínzóbb kérdés: Vajon a piacgazdaság tényleg azt jelenti, hogy akinek pénze van az az igazságot is megvette?

Budapest, 2005 dec.12.

Kemény Tamás, SzFKI


Keme'ny Tama's


Postaci'm: MTA Szila'rdtestfizikai e's Optikai Kut.Int.
1525 Budapest Pf. 49

FAX: (361) 392 2215

Telefon: (361) 392 2222/1152

MOBIL: 06-20-974-7996

Attachment: clip_image001.gif
Description: Binary data



  • [Fizinfo] OTKA es sajtoszabadsag, Tamas Kemeny, 12/12/2005

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page