ELFT HÍRADÓ

[Emoke Lorincz <lorincz AT eik.bme.hu>]

Meghivo

BME Fizikai Intezetben eloadast tart

KRAUSZ  FERENC  professzor

Max-Planck-Institut fur Quantenoptik Garching, 
Ludwig-Maximilians-Universität Munchen, a BME diszdoktora,

ATTOSZEKUNDUMOS  FIZIKA cimmel.

Idopont:        2005. nov. 4., 14 ora
Hely:           F-29 eloadoterem

Atomokban, molekulakban, valamint szilard testekben zajlo alapveto 
folyamatok beinditasat, illetve lefolyasat az elektronoknak az atomok 
belsejeben, vagy az atomok kozotti mozgasa hatarozza meg. Az atomi skalan 
az elektronok dinamikaja 10-1000 attoszekundum nagysagrendjeben zajlik.
A lezertechnika legujabb eredmenyei lehetove teszik ilyen, mindeddig 
elerhetetlen mikroszkopikus dinamikus jelensegek megfigyeleset, valamint 
szabalyozasat.
Az attoszekundumos idotartomany eleresenek kulcsa a (lathato) feny 
elektromos terenek kezbentartasa, melynek erossege es iranya egy 
femtoszekundumnal (1 femtoszekundum = 1000 attoszekundum) rovidebb ido 
alatt valtozik. Atomok, melyeket intenziv lezerfeny nehany oszcillacios 
periodusanak teszunk ki, egy femtoszekundumnal rovidebb egyedi XUV 
impulzusokat bocsathatnak ki [1,2]. Az elektromos ter valtozasanak csupan 
nehany periodust tartalmazo lezerimpulzusokban torteno teljes 
szabalyozasaval [3] a kozelmultban sikerult reprodukalhatoan 250as 
idotartamu XUV impulzusokat eloallitani es merni [4], ami az eddig 
eloallitott legrovidebb reprodukalhato esemenynek es a leggyorsabb meresnek 
felel meg.
Ezekkel az eszkozokkel lehetove valt szamunkra a lathato feny 
oszcillaciojanak megjelenitese egy attoszekundumos "oszcilloszkoppal", 
valamint az elektronok atomokban es atomok korul torteno mozgasanak 
valosideju megfigyelese [6,7]. A legujabb kiserletek [8] sokat igeroek egy 
attoszekundumos kemeny rontgen forras kifejlesztesere, melynek segitsegevel 
lehetoseg nyilhat az elektronok 4 dimenzios szub-atomi lekepezesere terben 
es idoben.

[1] M. Hentschel et al., Nature 414, 509 (2001); [2] R. Kienberger et al., 
Science 291, 1923 (2002); [3] A. Baltuska et al., Nature 421, 611 (2003); 
[4] R. Kienberger et al., Nature 427, 817 (2004); [5] E. Goulielmakis et 
al., Science 305, 1267 (2004); [6] M. Drescher et al., Nature 419, 803 
(2002). [7] M. Uiberacker et al., to be published. [8] J. Seres et al., 
Nature 433, 596 (2005).

Minden erdeklodot szivesen latunk.