ELFT HÍRADÓ

[Ortvay kollokvium <ortvay AT achilles.elte.hu>]

ELTE Fizika Tanszekcsoport


                             ORTVAY KOLLOKVIUM

                    2005. aprilis 7. , csutortok, 15 orakor
  Az ELTE Pazmany Peter s. 1/A alatti epuleteben a foldszinti 0.83 eloadoban

                                   Toth Imre 
              ( MTA Konkoly-Thege Csillagaszati Kutato Intezet ): 
                       "Az ekliptikai ustokosok eredete" 

Kivonatos ismertetes:

Az ustokosok es a kisbolygok a Naprendszer kisebb egitestjei. Kozottuk az un. 
primitiv (egyszeru felepitesu) kisebb egitestek: az ustokosok, kentaurok, 
transzneptun objektumok es bizonyos tipusu kisbolygok kulonosen fontosak a 
Naprendszer kialakulasi korulmenyeinek megismereseben. Ezek az egyszeru 
felepitesu, oseredeti kis egitestek a bolygorendszerunk kialakulasakori 
maradekanyagok, amelyek belsejukben nagyreszt meg szinte erintetlenul 
megoriztek a kepzodesukkor az osi Naprendszerben vegbement fizikai es kemiai 
folyamatok lenyomatat. 

A legkisebb, de egyszeru oseredeti felepitesuk miatt a legfontosabb, es 
egyebkent pedig a legregebbi idoktol fogva tanulmanyozott kis egitestek az 
ustokosok. Az ustokosoknek alapvetoen ket nagy forrasvideken van rezervoarja 
a 
Naprendszerben: egy gombszimmetrikus terresz, amely nehany tizezer 
csillagaszati egyseg tavolsagnal kezdodik es mintegy 1-1,5 fenyevnyire terjed 
ki a Naptol, ez az Oort-felho ustokoseinek a forrasa, a masik a transzneptun 
ovezet, amely a Neptunusz palyajan tul kezdodik es mintegy 50 csillagaszati 
egysegre terjed ki a Naptol. Egyes objektumai tobb szaz vagy ezer 
csillagaszati 
egysegre vannak naptavolban, de napkozelbe a transzneptun ovbe ternek vissza. 

Az ekliptika sikjahoz kozel es direkt iranyban keringo, regebben rovid 
keringesi idejunek nevezett ustokosok az ekliptikai ustokosok. Regebbi 
paradigma szerint ezek az Oort-felhobol kerultek be a Naprendszer belso 
tersegeibe es a nagybolygok palyamodosito hatasara valtak rovid keringesi 
ideju 
ustokosse. Kiderult azonban, hogy ez a folyamat nem elegge hatasos es nem 
biztositja az ekliptikai ustokosok ma is megfigyelheto folyamatos 
utanpotlasat. 
Az uj paradigma szerint ezek forrasa a transzneptun ovezet es oseik a 
Kuiper-ov 
objektumok. 

Az ustokosmagok fizikai tulajdonsagait nagy foldi teleszkopokkal, a Hubble 
urtavcsovel, valamint az infravoros urteleszkopokkal, regebben az ISO, ma 
pedig 
Spitzer Space Telescope-pal figyelhetjuk meg. Az igy kapott eredmenyek, ugy 
mint a magok merete, szine osszehasonlithatok a tobbi primitiv kisebb egitest 
adataival, es megkereshetjuk az ekliptikai ustokosok lehetseges oseit, 
amelyek 
elsosorban a kentaurok es bizonyos tipusu transzneptun objektumok (Kuiper-ov 
es 
szort korong objektumok) kozott talalhatok. Ugy tunik, hogy a transzneptun 
objektum - kentaur - ekliptikai ustokos kronologikus evolucios sor mukodik. A 
jovo nagy atvizsgalo (survey) programjai es a helyszini urszondakkal vegzendo 
vizsgalatai nagy elorelepest jelentenek majd a primitiv kisebb egitestek es 
ezen keresztul a Naprendszer kialakulasanak megismereseben. 

Minden erdeklodot szivesen latunk! Az eloadas elott negyed oraval 
az eloadoban teat szolgalunk fel.
Az eloadas-sorozatrol az interneten az "ortvay-koll.elte.hu" cimen 
talalhato informacio.