ELFT HÍRADÓ

[Kiraly Peterne <kiraly AT sunserv.kfki.hu>]

Kedves Kollegák!

Szőkefalvi-Nagy Zoltán leveléhez csatolt melléklet technikai okból nem 
ment ki a listára, ezért most szöveg formában elküldöm.

Üdvözlettel
Király Péterné
 -------------------------------------------------------------------------
 Eva Kiraly                               E-mail: 
kiraly AT sunserv.kfki.hu
 -------------------------------------------------------------------------

Bor Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem fizikaprofesszora, a Bolyai-díj
2004 díjazottja beszéde 2004. október 10-én a Magyar Állami
Operaházban, a Bolyai-díj 2004 Díjátadó Gálaműsoron:

Hölgyeim és uraim! Én a szegedi egyetemen az Optikai és
Kvantumelektronikai tanszéket vezetem és nem a Retorika tanszéket.
Ezért senki ne várja tőlem, hogy magasröptű beszédet mondjak el, annál
is inkább, mert jelenleg a szívem a torkomban dobog, és ezért nehezen
kapok levegőt. De tudtam én azt, hogy ez így lesz, ezért gondolataimat
papírra vetettem, amelyre úgy látom  az van írva, hogy

--------------

Tisztelt Köztársasági Elnök Úr, Miniszterelnök Úr, Hölgyeim és Uraim!
Kedves Fiatalok!

Megilletődötten és köszönettel veszem át a Bolyai-díjat.
Munkatársaimmal és tanítványaimmal osztozom a dicsőségben.
Bolyai-díjamnak ők is alkotó részesei, merthogy a kutatás kollektív
tevékenység. Köszönöm tehetségüket, lelkesedésüket és munkájukat,
amelynek eredményeképpen ma ebben az elismerésben részesültem.

Megkülönböztetett tisztelettel üdvözlöm a Bolyai-díj alapítóit.
Köszönettel tartozom nekik, akik személyemen keresztül az értékteremtő
tudományt díjazták. Övezze őket a megérdemelt köztisztelet.

Hölgyeim és Uraim, vagy ahogyan egykor, egy szegedi professzor
szólította diákjait: Dámák és Daliák! 
A rendszerváltás során az állami vagyon döntő része egykettőre átkerült
magánkézbe, ezért ma joggal elvárható, hogy a magánszféra is támogassa
a szellemi alkotómunkát, méghozzá a vagyoni helyzetének megfelelő
arányban. Mintaszerű példája ennek a Bolyai-díj, amely a tehetős, de a
nemzet sorsáról, felelősen gondolkodó Mecénások példaértékű
kezdeményezése.

Köztársasági Elnök Úr! Önt a tudós embert, tagtársamat a Magyar
Tudományos Akadémián kérem, hogy, buzdítsa gazdaggá lett polgárainkat
arra, hogy legyenek bőkezű Mecénásai szellemi életünknek, mint egykor
Széchenyi István vagy a Festetics dinasztia volt. Bátran élesszék újra
a mecenatúra nemes intézményét. Érdemes, mert a bőkezű mecénásokat a
nemzet megsüvegeli és emléküket az utókor jó szívvel megőrzi.

Hölgyeim és Uraim, Dámák és Daliák!
A tudomány nem a tudósok magánügye, hanem nemzeti stratégiai ügy. Az
Európai Unió nem inkubátor és nem gyógyszanatórium, hanem a formálódó
új világ új harcmezeje, ahol nem karddal és puskával fognak hadakozni,
hanem a szellem erejével. Ezért a jövőben nekünk nem tagbaszakadt Erős
Jánosokra, hanem agyafúrt Bolyaiakra lesz szükségünk, akik majd .a
semmiből ismét egy új világot teremtenek..

Miniszterelnök Úr! GDP arányait tekintve, Magyarország harmadannyit
költ kutatásfejlesztésre, mint a világ fejlődésre ítélt szerencsésebb
része, így világos, hogy nemzetgazdaságunk stabilitását nem a
kutatásfejlesztési kiadások veszélyeztetik. Ennek ellenére, gazdasági
döntéshozóink konokul el szoktak zárkózni az efféle kiadások
növelésétől, mondván, hogy a kutatás támogatására, sajnos, most éppen
nincs pénz. Műkedvelő történészként tudom,  még soha nem volt példa
arra a világ történelmében, hogy egy ország a kutatás-fejlesztési
kiadások miatt ment volna tönkre. Az ellenkezőjére viszont sok példa
volt. Például a Szovjetunióé.

Világos, hogy a szovjet birodalom nem a szögesdrótok átvágásától omlott
össze, hanem attól, hogy reménytelenül alulmaradt a technológiai fölény
megszerzéséért vívott harcban.

Kedves Fiatalok! Okos tudóspalánták! Hozzátok szólok most.
Ti vagytok szüleitek szemefénye. Ti vagytok az ország szeme fénye. Ti
vagytok a mai nap főszereplői.  Sorsotokat el nem kerülhetitek, Ti
vagytok a jövő Bolyai Jánosai.

Tanuljatok meg mindent, ami érdekes és hasznos lehet. Legyetek bátrak,
kezdeményezőek. Bizonyítsátok be, hogy a tudósok is lehetnek
megasztárok. Tudjátok és legyetek büszkék arra, hogy olyan népnek
vagytok gyermekei, amely sokkal jelentősebb mértékben gyarapította a
világ szellemi kultúrkincsét,  mint amennyi a nemzet lélekszáma alapján
elvárható lett volna. Legyetek büszkék magyarságotokra. Legyetek méltó
utódai elődeiteknek.

Menjetek külföldre is, ismerjétek meg a világ tudományát, de közben
soha ne feledjétek, hogy magyarok vagytok, és mint tehetséggel
megáldott magyarok, felelősök vagytok saját népetek boldogulásáért.
Előbb-utóbb gyertek haza, még akkor is, ha ez anyagilag nem kifizetődő.
Gyertek haza, mert a tudós tehetsége nemcsak önmagáé, hanem a nemzeté
is.

Tehetségek mindenhol vannak. A határokon innen és a határokon túl. De a
határok bizony időnként mozognak. Hol erre, hol arra. Az, aki ma még
határon túli, tíz év múlva már határon belüli lesz, az EU határán
belüli. Nekünk  most az a kötelességünk, hogy a 15 millió magyar között
találjuk meg a tehetségeket, azokat, akik majd az Európai Unióban az
egész magyar nemzetért fognak dolgozni. Ezért örömteli, hogy a
nézőtéren itt ülnek a határon túli diákok és tehetséggondozó tanáraik
is.

Hölgyeim és Uraim!  A tehetséggondozásnak sok fajtája van. A KöMaL,
azaz a Középiskolai Matematikai Lapok például 1893 óta szervez
matematikából és fizikából feladatmegoldó versenyeket. Ha a leendő
mecénások közül bárki is valódi értékeket közvetítő, patinás nemzeti
kincset kívánna támogatni, ajánlom szíves figyelmébe a KöMaL-t. Soha,
sehol a világon nem volt még egy ilyen sikeres tehetséggondozó
intézmény, mint a KöMaL. A győztes feladatmegoldók között olyan neveket
találunk, mint Teller Ede, Bay Zoltán, Wigner Jenő, Neumann János,
Szilárd Leó, Kármán Tódor, Gábor Dénes és Erdős Pál.

A KöMal-nak személy szerint én is sokat köszönhetek. Például azt, hogy
érdeklődésemet a versenysporttól a tudomány felé fordította.

Hölgyeim és Uraim! A talentumok természetrajzához hozzátartozik, hogy
általában nehezen ismerhetők fel és könnyen összetéveszthetők a
hiperaktív rosszcsontokkal. Csak a legkiválóbb tanárok képesek arra,
hogy különbséget tegyenek köztük. Ők a tehetséggondozás fizetetlen
közkatonái, a szellemi kincskereső tanárok.

Én is ismertem egy ilyen kincskereső tanárt Szegeden. Legendás hírű
fizika szakköre mágnesként vonzotta a diákokat. Pali bácsi szakkörére
kiváltságnak számított járhatni. Tanítványai fizikai diákolimpiákat
nyertek és mára magyar és külföldi egyetemeken professzorok.  Többen
közülük akadémikusok lettek.

Pali bácsit jól ismertem. Nagyon jól ismertem. Gyakran vacsoráztam
vele. Nagyon gyakran, merthogy Pali bácsi az Édesapám volt.

Bolyai-díjamnak Ő is részese. 
Alkotó részese, ezért Bolyai-díjamat Édesapám emlékének ajánlom.


Bor Zsolt