Skip to Content.

fizinfo - Re: [Fizinfo] Scientific American July 2004

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

Text archives


Re: [Fizinfo] Scientific American July 2004


Chronological Thread 
  • From: Zoltan Trocsanyi <Z.Trocsanyi AT namafia.atomki.hu>
  • To: Makai Mihály <makai AT sunserv.kfki.hu>, Fizinfo AT sunserv.kfki.hu
  • Cc:
  • Subject: Re: [Fizinfo] Scientific American July 2004
  • Date: Thu, 29 Jul 2004 10:54:40 +0200
  • List-archive: <http://sunserv.kfki.hu/pipermail/fizinfo>
  • List-id: ELFT HÍRADÓ <fizinfo.lists.kfki.hu>


Kedves Mihaly!

Anelkul, hogy hozzaertonek neveznem magam, talan nehany kerdesedre tudok valaszolni.

A strangelet ritka (s) kvarkokbol allo kepzodmeny, amelynek lehetseges letezeset elmeletileg josoltak meg, de persze eddig kiserleti kimutatasa nem tortent.

A kockazat becslesenek talan a legjobb referenciaja:
A. Dar, A. De Rujula, U Heinz:
*WILL RELATIVISTIC HEAVY ION COLLIDERS DESTROY OUR PLANET?*
Published in *Phys.Lett.B470:142-148,1999*
e-Print Archive: *hep-ph/9910471

*Ha erre keresel a
http://www.slac.stanford.edu/spires/
oldalon a
j phys lett, b470, 142
paranccsal, akkor a ra hivatkozo cikkekbe is beleolvashatsz.

Roviden osszefoglalva azt lehet mondani, hogy a Nap, a Hold evmilliardos letezese eleg jo bizonyitek arra nezve, hogy a Foldnek a nehez-ion kiserletek hatasara torteno eltunesenek valoszinusege elhanyagolhato, ugyanis strangelet a kozmikus sugarzas hatasara is keletkezhetne. A cikkben szereplo szamszeru becslesek onmagukban nehezek, hibajuk becslese pedig szerintem lehetetlen. A cikk szerzoi a szakma elismert muveloi.

A kockazatrol: A cikk szerint legalabb 100 evig folymatosan lehet az LHC nehez-ion kiserletet biztonsagosan vegezni. (A tervezett elettartam mintegy 15 ev, ami alatt 1 evnel nem lesz tobb a nehez-ion kiserlet.) A 100 ev ugyan kis szamnak tunhet, bar szemelyes velemenyem szerint lenyegesen nagyobb az eselye, hogy 100 even belul mas emberi tevekenyseg miatt katasztrofalis modon (vagy maskent fogalmazva gyokeresen) valtozzon bolygonk elete.

1, Van-e alapja a hirnek, ha igen, mi az?

Mindeddig csak az emberi fantazia.

2, Talalhato-e valahol egy rovid leirasa a kiserletnek?

Tipikusan olom-olom atommagutkozesekrol van szo mintegy 1200 TeV tömegközepponti energian.

3,Hogyan szamitottak ki a Fold eltunesenek valoszinuseget?

A cikkben le van irva.

4,Vannak-e eloirasok egy kiserlet elvegezhetoségere?

A klonozasert es ellene folytatott kuzdelem mutatja, hogy nincsenek. En a klonozast nagyobb veszelyforrasnak tartom (lehet, hogy csak azert, mert en pedig arrol tudok keveset).

5,Aranyban all-e a vallalt kockazat a verhato eredmennyel?

Szerintem az alapkutatasnal ezt a kerdest nem lehet feltenni, es sokszor meg utolag sem lehet megvalaszolni. Peldaul sokak utolag azt mondjak, hogy mar a magfizikai kutatasokat sem lett volna szabad elvegezni (akkor nem lett volna Hiroshima, Csernobil ...). Fel--egy evezrede pedig mindenfele termeszettudomanyos kutatast eretneksegnek tartottak. (Lehet, hogy nekik volt igazuk?)

6,Igaz-e, hogy a cikkben emliett becsleseket a CERN is megerositette?

Tudomasom szerint a CERN hivatalos allaspontjat az idezett cikkbol veszi.

Udvozlettel: Zoli





Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page