ELFT HÍRADÓ

["Dr. Radnai Gyula" <radnaigyula AT ludens.elte.hu>]

          Akik az otvenes evekben magyarorszagi egyetemeken tanultak
kiserleti fizikat, szuksegkeppen talalkoztak Ginzburg nevevel a
ketkotetes Sztrelkov-Ginzburg peldatar kapcsan. Ennek a munek sok-sok
szerzoje volt, dehat ilyen a diak, legfeljebb csak az elso ket nevet
jegyzi meg, vagy meg azt se. Egymas kozott csak Sztrelkovkent emlegettuk
ezt a peldatarat, amely 1949-ben jelent meg oroszul, s 1851-ben mar ki
is adtak magyarul.

          "A forditas Farago Laszlo munkaja" - olvashatjuk a masodik
oldalon. Lehet persze, hogy sok ember munkaja volt, akiket Farago Laszlo
fogott ossze.
          "Sajto ala rendezte M. Zemplen Jolan" - o akkor a
Felsooktatasi Miniszterium (fo)eloadoja volt.

          A gyors munka velejaroi a hibak; ez volt az az idoszak, amikor
a fama szerint egy oroszbol forditott konyv osszes kinyomtatott
peldanyat a zuzdaba kellett kuldeni, mert a gerjesztett atomokat vegig
felizgatott atomoknak forditottak benne. Ebben a ket kotetben is
talalkozhatunk hokiterjedessel es hokitagulassal, utkozest szenvedo
molekulakkal, kockas szerkezetu kristallyal, vagy radioaktiv anyagok
szetesesi allandojaval illetve szetesesi felidejevel.

          Megsem ezeken a magyartalansagokon akadtunk fenn annak idejen,
hanem azon a kritikatlan ontomjenezesen, ami a felvilagosodaskori
akademiak kozul csak a szentpetervarit, a modern kutatointezetek kozul
pedig csak a leningradit ismerte, s peldaul a 696. feladathoz csatolt
labjegyzetben szogezte le, hogy "a Wien-fele eltolodasi torvenyt Wien
elott levezette mar B.B.Golicin disszertaciojaban". Pedig szakmai
igenyesseget tekintve ma se lehet kifogast emelni e peldatarral szemben,
s a fordito is kitett magaert az idegen nevek helyes atirasaval. Egyedul
Oersted nevet s a rola elnevezett mertekegyseget irta "ket pontos"
o-vel, mert hat azert a nemet szakirodalom neveltje volt o is.

          A Sztrelkov-Ginzburg peldatar masodik koteteben, egyetlen
helyen talalkozhatunk Ginzburg nevevel. A 165. oldalon olvashatjuk:
          "A Cserenkov effektus minosegi ertelmezeset I.M.Frank szovjet
fizikus adta meg. Kvantitativ elmeletet I.E.Tamm es G.(sic!)M.Frank
fejtettek ki. Kvantumelmeleti magyarazata V.L.Ginzburgtol szarmazik."
Kesobb a peldatar 808. feladata eppen ezt a relativisztikus es kvantumos
magyarazatot varja el a megoldo egyetemi hallgatotol - igaz, utmutatast
ad a megoldashoz.
          Simonyi Karoly "A fizika kulturtotrtenete " 1986-os kiadasaban
evszamokkal is alatamasztja a fenti megallapitast. Simonyi szerint az
1934-ben felfedezett sugarzas elmeleti megalapozasat a klasszikus
elektrodinamika alapjan 1937-ben I.E.Tamm es I.M.Frank adta meg, majd
kesobb (1940-ben) V.L.Ginzburg a kvantumelmelet alkalmazasaval hasonlo
eredmenyre jutott.
          A szupravezetessel kapcsolatban Simonyi a XXVII. szines tablan
emliti ujra Ginzburg nevet. Ezt irja: "A szupravezetes fenomenologikus
elmeletet F. es H. London 1934-ben, illetoleg V.L.Ginzburg es L. Landau
adta meg 1950-ben."

          Cserenkv, Frank es Tamm 1958-ban kaptak Nobel-dijat a
Cserenkov sugarzas felfedezeseert es magyarazataert. Tudvalevo, hogy
maximum harom szemely kozott oszthato meg egyetlen Nobel-dij. Landau
1962-es Nobel-dijat a kondenzalt allapotokra vonatkozo uttoro elmeletert
kapta, kulonos tekintettel a folyekony heliumra. Kimondottan a
szupravezetes kutatasaert tudomasom szerint eloszor 1972-ben adtak
Nobel-dijat a BCS elmelet kidolgozoinak, Bardeennek, Coopernek es
Schrieffernek. Landau akkor mar negy eve nem elt, Ginzburg pedig egeszen
massal foglalkozott.

          Ginzburg idei Nobel-dijat jovore talan tovabbi meltatlanul
kifelejtett tudosok Nobel-dija fogja kovetni - hacsak...

          Hajra fiatalok!

                                                          R. Gy.