ELFT HÍRADÓ

["Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>]

Department of HISTORY AND PHILOSOPHY OF SCIENCE
Eotvos University, Budapest
Pazmany P. setany 1/A Budapest
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Department's Home Page:http://hps.elte.hu

P h i l o s o p h y   o f   S c i e n c e   C o l l o q u i u m
Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM
____________________________________
May Program


5 May4:00 PM 6th floor 6.54   

M r s.   T i b o r   M a d a r á s z   &   G y ö r g y   F a r k a s 
Department of Logic, Eötvös University
 
A "miért" kérdések szemantikájához és pragmatikájához (logikai megközelítés) 
 (On the semantics and pragmatics of "Why?" questions -- a logical approach)
 
A "miért" kérdések logikájának kidolgozását elsősorban a tudás megszerzésének 
módjai, az információ kereső procedúrák megalapozása teszi elengedhetetlenné. 
A miért kérdések centrális jelentőségűek a tudományos magyarázat 
elméleteiben. A "miért" kérdések logikai elmélete --  szemben más 
kérdéstípusokkal (eldöntendő, ki? mi? hol? kérdőszós kérdések) --  
 nem tekinthető megelelően kidolgozottnak. Ennek oka valószínüleg a miért 
kérdések komplexitásában rejlik.  
   
 A különböző interrogatív modellek, a kérdés-válasz reláció általános 
(szemantikai és pragmatikai) elmélete. (Hintikka, Aquist)
 
 A "miért" kérdés-válasz reláció logikai rekonstrukciója. A magyarázat, mint 
a 
"miért" kérdésre adandó válasz. 
 
 A magyarázat covering-law modellje. (Hempel) A válaszként adott magyarázat 
oksági és kontrafaktuális feltételei. (Lewis) A "jó" válasz adekvátsági 
feltétele.  A szemantikailag  illetve  a pragmatikailag adekvát válaszok  
megkülönböztetése. (Koura)
 
Kitekintés: magyarázatok covering-law nélkül, nem oksági magyarázatok 
lehetősége.  



12 May 4:00 PM 6th floor 6.54   
 
G ü n t h e r   F l e c k 
Department of Human and Social Sciences
National Defence Academy, Vienna, Austria
 

THE ANTI-SCIENCE PHENOMENON: 
PSYCHOLOGICAL ROOTS OF RISKY DEVELOPMENTS CONCERNING SCIENCE 
 
In recent years we have been witnessing various movements attacking the 
position of science. These attacks originated in different domains,such as 
political and religious fundamentalism, esotericism, or relativism. They all 
share a more or less radical rejection of science emphasizing their own brand 
of world view as absolute truth. Some of these attacks on science (e.g., the 
New Age Movement) may be considered as a reaction against the extreme version 
of science - scientism. Viewing science as the only way of gaining genuine 
(true) knowledge, scientism has provoked and promoted anti-scientific 
movements. Unsatisfied with the position of scientism, even many students and 
young graduates in the Western culture have become susceptible to modern 
versions of superstition and pseudo-science. The obvious side-effects are the 
loss of the ability of critical thinking and the increase of superstitious 
thinking. This paper offers an attempt to analyse and to understand these 
movements from a psychological perspective. 


 
19 May 4:00 PM 6th floor 6.54   

J á n o s   T a n á c s 
Philosophy and History of Science, Technical University of Budapest 
 
Jelentésváltozás versus jelentésállandóság a geometria axiómarendszerei 
közötti átmenetben
(Change versus invariance of meaning when switching between different 
axiomatic systems of geometry)
 
Az előadásban a geometria három, egymással szoros összefüggésben álló 
axiómarendszerének szemantikai problémáit vizsgálom.
 A három vizsgált axiómarendszer a Bolyai-féle abszolút geometria (AGB) 
axiómarendszere, valamint a kiterjesztéseivel kapott euklideszi (EG), illetve 
Bolyai-Lobacsevszkij-féle hiperbolikus (nemeuklideszi, NEG) geometria 
axiómarendszerei. A kérdés első lépésben az, hogy vajon a három 
axiómarendszer formálisan azonos alapfogalmai azonos jelentésűek-e is egyben? 
 
Ugyanez a kérdés a definiált fogalmak szintjén is felvethető. 
 Az előadásban két, egymással ellentétes nézőpont rekonstruálásra és 
konfrontálására teszek kísérletet. Az egyik nézőpont Tóth Imre modellelméleti 
megfontolásokra alapozott érvelése, amely az alapfogalmak szemantikai 
invarianciáját képviseli. A másik álláspont értelemszerűen az alapfogalmak 
szemantikai varianciáját állítja, méghozzá olyan megfontolások alapján, 
amelyet szemantikai holizmusnak nevezhetünk. Ezt az álláspontot, többek 
között, David Hilbert neve fémjelzi.
 Röviden összegzem az axiómák szemantikai felfogásával kapcsolatos 
Frege-Hilbert vitát; a vita középpontjában az axiómák ?implicit 
definíciókként" történő felfogása állt. Megmutatom, hogy Hilbert az 
axiómarendszerekkel összefüggésben, a várakozásokkal ellentétben, nem 
?szuperformalista" álláspontot tett magáévá (amely az axiómákat minden 
jelentést nélkülöző jelek halmazának tekinti), hanem mind elvi síkon, mind 
konkrétan, választott példáival a szemantikai holizmust, és az alapfogalmak 
szemantikai varianciáját képviselte.  
 A szemantikai invarianciát, illetve varianciát képviselő álláspontok 
hátterében álló jelentésfelfogások legfontosabb ismérveinek vázolását 
követően a definiált fogalmak szintjén előálló problémák vizsgálata felé 
fordulok. Evert W. Beth és Alfred Tarski 
definiálhatósággal/definiálhatatlansággal kapcsolatos eredményeit 
felhasználva a definiált fogalmak szemantikai holizmusa mellett érvelek. Beth 
és Tarski módszerét elemezve kiderül, hogy az alapfogalmak jelentésének 
invarianciáját képviselve a definiált fogalmak szintjén a szemantikai 
varianciát és a definiált fogalmak szemantikai holizmusát kell képviselnünk 
az axiómarendszerek közötti átmenetben. Ez az alapfogalmak szemantikai 
invarianciáját képviselő álláspontok, például Tóth Imre álláspontjának 
inkoherens jellegét mutatja, amely így hátrányba kerül a másikkal szemben: 
mást képvisel az alapfogalmak, és mást a definiált fogalmak szintjén.
 


26 May 4:00 PM 6th floor 6.54   

G y ö r g y   K a m p i s
History and Philosophy of Science, Eötvös University, Budapest
 

Aktív percepció
(Active perception)
 
A kognitív tudomány és a kognitív idegtudomány egyre inkább felismeri az 
organizmus és a környezet közötti kölcsönhatások jelentőségét, ami a 
percepciót és a cselekvést a kognitív kutatás középpontjába helyezi. A két 
aspektus összekapcsolása azonban ma meg hiányzik, vagy legalábbis töredékes. 
Ennek hiányában, a perceptuális kogníció jelenlegi megközelítései általában 
megállnak annál, amit az "utazó szem" metaforával fejezhetünk ki. Az előadás 
egy aktív percepciós modellt fogalmaz meg a viselkedés etológiai modellje meg 
kauzális megfontolások alapján. Megbeszéljük az aktív percepció különféle 
vonásait és az elme, illetve az agy szamara felállított követelményeit.
 
 Az aktív percepciót úgy értem, mint olyan folyamatot, amelyben a különféle 
akciókülönfélek és az általuk közvetlenül vagy közvetve kiváltott 
éészleletekszleletek egyetlen, oszthatatlan, komplex tér- és időbeni egységet 
alkotnak, melyet epizódusnak nevezek. Az epizódusokat különféle szempontból 
fogom jellemezni: mint a különféle szenzoros modalitások kombinációját, mint 
kauzális struktúrákat, és mint a narratívumok alapját. 
 


___________________________________

The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we held a
30-60-minute discussion.The participants may comment the talks and
initiate discussion on the Internet. The comments should be written in
the language of the presentation.

The organizer of the colloquium:
Laszlo E. Szabo (email: 
leszabo AT hps.elte.hu)

-- 
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo