ELFT HÍRADÓ

["Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>]

Department of HISTORY AND PHILOSOPHY OF SCIENCE
Eotvos University, Budapest
Pazmany P. setany 1/A Budapest
Phone/Fax: (36-1) 372 2924
Department's Home Page:http://hps.elte.hu

P h i l o s o p h y   o f   S c i e n c e   C o l l o q u i u m
Room 6.54 (6th floor) Monday 4:00 PM
____________________________________
April Program



7 April4:00 PM 6th floor 6.54

T i m   C r a n e  <http://www.ucl.ac.uk/philosophy/f-staf.htm#crane>
Deprtment of Philosophy
University College London

The problem of perception and its solution

It can seem puzzling why there is a philosophy of perception at all.
Perception is a psychological process or capacity which is studied
empirically by psychology, and some aspects of our perceptual capacities
are now well-understood. What is it, then, that philosophy can
contribute to the understanding of perception? Some philosophers have
argued that the main role of the philosophy of perception is to explain
how perceptions can give us reasons for empirical beliefs. On this
conception of the philosophy of perception, the only problems of
perception are epistemological. In this paper, I argue against this
conception, and argue that (regardless of the
answer to these epistemological questions) there is another problem of
perception, which is the result of a conflict between some fundamental
assumptions contained in our ordinary concept of perception. The worry
here is not that perceptions will not justify belief, but that our
concept of
perception is incoherent. I examine the intentionalist and disjunctivist
solutions to the problem, and present some considerations in favour of
intentionalism.
------------------------------------------------------------------------


14 April 4:00 PM 6th floor 6.54

J o h n   K a d v a n y   
<mailto:KADVANY AT aol.com>
Policy and Decision Science, Menlo Park, CA

From Hegel to Lakatos: Historical Method in the Philosophy of
Mathematics and Science

During his career, and since his death in 1974, some noticed latent
Hegelian ideas in Imre Lakatos? approach to combining philosophy and
history in his theories of mathematical and scientific method. This talk
explains the importance of Lakatos? Hegelianism in his masterpiece on
mathematical method, Proofs and Refutations, and in his methodology of
scientific research programmes.
Topics to be discussed include: the historiography of Proofs and
Refutations and Hegel?s Phenomenology of Spirit; pedagogical philosophy
in Hegel and Lakatos; skepticism in nineteenth-century mathematics; the
history of Gödel?s Second Incompleteness Theorem; Lakatos? ?changing
logic? of scientific discovery; classical political economy as a
research programme; research programmes and criticism of scientific
practice; and the continuity of Lakatos? ideas with those of Georg
Lukács.
The talk summarizes the philosophical content of my book, Imre Lakatos
and the Guises of Reason (Duke University Press 2001).

Biographical statement for John Kadvany:
http://hps.elte.hu/seminar/2003/April/kadvany_biog.html
------------------------------------------------------------------------
On Wednesday April 16, I will give a talk titled ?Lakatos, Hegel,
Hungary? at the Central European University.  That talk will present
Lakatos? work and life in the context of Hungarian Stalinism and the
1956 Hungarian Revolution.
------------------------------------------------------------------------


28 April 4:00 PM 6th floor 6.54

B e n e d e k   L á n g   
<mailto:mphlab01 AT phd.ceu.hu>
Medieval Studies Department
Central European University, Budapest

Necromantia mint a hetedik szabad mu"vészet
avagy a tanult mágia a középkori tudomány határain innen és túl
(Necromantia as the seventh liberal art - sophisticated magic fringing
upon the medieval science )

Az arab szövegek latinra történo" átültetését célzó program, amely az
Ibériai félsziget és Szicília 12. századi fordítóiskoláiban bontakozott
ki, alapveto" változást és nem kevés zavart hozott az európai tudomány
életébe. Egyfelo"l a keresztény nyugat szembesült az arab tudomány
gazdagságával és felso"bbrendu" voltával, valamint igyekezett annak
eredményeit asszimilálni, másfelo"l pedig az új tudással nem kevés olyan
anyag is érkezett, amely elgondolkodásra késztette a nyugat
filozófusait. A fordítók ugyanis a matematikai, csillagászati, optikai
és orvosi traktátusokkal együtt (so"t nem ritkán ezeket félretéve)
különösen szívesen fordították a divináció, a természetes mágia és a
talizmán mágia alapszövegeit.
Az új tudomány érkezése olyan helyzetet teremtett, amelyre talán nem
túlzás a ?paradigmaváltás? kifejezést alkalmazni. Nem csupán azért, mert
a természetro"l való tudás mennyisége drasztikusan megno"tt a jellege
pedig megváltozott, hanem azért is, mert az új szövegek új kihívással
szembesítették a nyugat tudósközösségeit: meg kellett határozni, hogy a
tudásanyag mely része mino"sül elfogadhatónak és tudományosnak, és mit
kell sürgo"sen kizárni a legitim tudományból, egyszóval állást kellett
foglalni a demarkáció kérdésében. A helyzet átmeneti voltára jellemzo",
hogy számunkra meglepo" tudástípusok is aspirálhattak a tudomány
státuszra: a 12. század néhány oktatási kézikönyve a necromantia
tudományát ? bármit is értettek e terminus alatt ? a hetedik szabad
mu"vészetként, azaz az oktatás legalapveto"bb elemeként említette.
Elo"adásomban 13. századi latin szerzo"k tudományklasszifikációit
segítségül híva azt a mechanizmust igyekszem rekonstruálni, amelynek
folyamán eldo"lt, hogy mely arab forrásból fordított mágiatípusok nyernek
bebocsátást a hivatalos tudomány védo"bástyái közé, és melyek mino"sülnek
veszélyes ? de nem megsemmisítendo", csupán félretéve mego"rzendo"
?tudásanyagnak. Ha vizsgálatunkat kiterjesztjük az egész középkorra,
megfigyelhetjük, hogy amíg a ?mágia? terminus egyértelmu" elutasítás
tárgya volt a kora középkorban, addig a korszak végére korlátozott
mértékben lehetségessé vált egyes mágia formák mellett érvelni. A tanult
mágia differenciálódásával és az egyes mágiatípusok elkülönülésével
párhuzamosan, bizonyos mágiához kötheto" motívumok és teóriák
?pozitivizációjáról?, tudományossá szelídüléséro"l számolhatunk be.
Úgy tu"nik, hogy nem csak a tudomány, de a mágia fogalma is történetileg
változó, állandó mozgásban lévo" és dinamikus konstrukció, valamint, hogy
végso" soron egy tágabb értelemben vett tudósközösség döntésén múlik,
hogy mi számít egyetemi szinten oktatható tudásnak, és mi mino"sül
veszélyes tévelygésnek. Ezek a következtetések persze nem okoznak
meglepetést azoknak, akik figyelemmel követték az elmúlt húsz-harminc év
tudományfilozófiai és tudásszociológiai fejleményeit. Azonban amíg e
filozófiai tételek illusztrálására és alátámasztására rendszerint 17.
századi vagy késo"bbi, modern példák szolgáltatnak történeti anyagot,
addig én azt próbálom felderíteni, hogy hogyan lehet hasonló szempontok
mentén újraolvasni a 13. század egyes vitáit, azaz hogyan lehet egy
olyan korszakot vizsgálni, amely sokkal kevesebb tudománytörténeti és
szociológiai információt hagyott ránk, és amelyhez
összehasonlíthatatlanul nehézkesebb a hozzáférésünk.


___________________________________

The 60-minute lecture is followed by a 10-minute break. Then we held a
30-60-minute discussion.The participants may comment the talks and
initiate discussion on the Internet. The comments should be written in
the language of the presentation.

The organizer of the colloquium:
Laszlo E. Szabo (email: 
leszabo AT hps.elte.hu)

--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo