ELFT HÍRADÓ

[Attila.Boros AT generali.hu]

Tisztelt FIZINFO!

Tavaly március végén segítségüket kértem hajszálcsöves kísérleteim 
megvalósításával kapcsolatban, a FIZINFO keretei között. Jó páran Önök 
közül sok-sok hasznos információval és tanáccsal láttak el, melyeket most 
ezúton is szeretnék utólagosan megköszönni. Most a véleményükre lennék 
kíváncsi az alábbi kísérlettel kapcsolatban. Kérem, ha tehetik, 
támogassanak azzal, hogy megosztják velem álláspontjukat az alábbi 
témáról.

A kísérlet, melyhez segítségüket kérem, két részből áll. Mind a két rész 
külön-külön is kivitelezhető házilag előállított hajszálcsövekkel, azonban 
a két részkísérletet együttesen, az üvegcsövek parányi méretei miatt nem 
tudom megvalósítani. Arra szeretnék választ kapni, hogy Önök szerint 
összeállítható-e a két kísérletből egy egész, úgy, hogy az működőképes 
legyen. Könnyebb helyzetben lennék, ha elképzeléseimet ábrákkal tudnám 
Önöknek bemutatni, de sajnos erre ebben a fórumban nincsen mód. Kérésükre 
viszont szívesen elküldöm a szemléltető ábrákat valamilyen úton.

A kísérlet első része nem kíván különösebb magyarázatot. Egyszerűen arról 
van szó, hogy egy vízzel telt edénybe függőlegesen beleállított 
hajszálcsőben a víz a felületi feszültség hatásának köszönhetően felszökik 
és az edényben lévő vízfelszínhez képest magasabban marad. A cső belső 
átmérője állandó.
Minél kisebb a hajszálcső belső átmérője, annál magasabbra fut fel benne a 
víz. A 0,5 mm belső átmérőjű csőben a víz 60 mm magasságig emelkedik. 
Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy megfigyeléseim szerint a 
hajszálcsőben a víz magasságát nem befolyásolja annak a vízfelszínnek a 
nagysága, amibe a hajszálcsövet beleállítottam. Tehát a 0,5 mm belső 
átmérőjű csőben akkor is 60 mm-re emelkedik a víz, ha egy kád vízbe vagy 
egy 1 mm belső átmérőjű vízzel telt csőbe helyezem. Ha a fenti méretű 
csőbe belehelyezek egy másik hajszálcsövet - melynek belső átmérője 0,1 
mm, külső átmérője 0,3 mm ? 60 mm magasságban, akkor ebben a nagyon szűk 
csőben is felfut a víz egészen magasra. De az igazán fontos az, hogy a 0,1 
mm-es cső a vastagabb 0,5 mm-esből szívja fel a vizet és ott a felszívott 
víz az edényből pótolódik.

A kísérlet második része már egy kicsit bonyolultabb. Egy ?J? alakú 
hajszálcsövet, melynek rövidebb szárának belső átmérője 0,5 mm, hosszabbik 
szárának belső átmérője 2 mm, megfordítottam 180 fokkal úgy, hogy a 
hajszálcső rövidebb szárát beleállítottam a vízzel telt edénybe. Ekkor a 
hosszabbik szár kilógott az edényből és az edényben lévő víz felszíne alá 
ért. A felületi feszültség miatt a víz az edényből felfutott a 0,5 mm 
átmérőjű szárban, majd a hosszabbik is megtelt vízzel - annak ellenére, 
hogy itt már a víz lefelé folyt-, és végezetül kicsöpögött az edényben 
lévő vízfelszínhez képest lejjebb. Ez leginkább ahhoz hasonlítható, mint 
amikor az akváriumból engedjük le a vizet egy gumicső segítségével. A cső 
egyik végét az akváriumba tesszük, a másikat pedig szívás után lejjebb 
engedjük, mint az akváriumban lévő vízfelszín. A víz kifolyik a csőből 
mindaddig, amíg a gumicső megszívott vége alacsonyabban van, mint az 
akváriumban a víz. A hajszálcsöveknél a kicsöpögés nem tart egészen addig, 
amíg az edényben lévő vízfelszín magasabban van. Gondolom, hogy a ?J? 
alakú hajszálcső belső átmérőinek arányától, illetve az átmenet 
egyenletességétől is függ, hogy mennyire az edényben lévő vízfelszínhez 
képest lejjebb tud kicsöpögni a víz. A lényeg viszont kétségtelenül az, 
hogy ha a hosszabbik szár 35-40 mm hosszúságú ? a cső vége ennyivel ér 
lejjebb az edényben lévő vízfelszínnél -, akkor a víz kicsöpög.

A fő kísérlet tehát a következő lenne: Egy vízzel telt edénybe 
függőlegesen beleállított 60 mm hosszúságú, 0,5 mm belső átmérőjű 
hajszálcsőbe belehelyezek egy fordított ?J? alakú hajszálcsövet, melynek 
rövidebb szárának belső átmérője 0,1 mm, külső átmérője 0,3 mm, hosszabbik 
szárának belső átmérője 2 mm, hossza 35-40 mm. A hosszabbik szár külső 
átmérője nem lényeges, tehát nem fontos, hogy milyen vastag az üvegfal. 
Arra szeretnék magyarázatot kapni, hogy a fenti két részkísérletet 
együttesen alkalmazva kicsöpög-e a víz a ?J? alakú csőből vagy nem. 
Ugyanis itt a ?J? alakú cső hosszabbik szárának vége már (60-40=20) 20 mm 
lesz magasabban, mint az edényben található vízfelszín. Ha a rendszer 
végén a víz kicsöpög vissza az edénybe, akkor az edényben található víz 
mennyisége változatlan marad. Véleményem szerint annak ellenére, hogy 
magasabban van a ?J alakú cső hosszabbik szárának alsó része, mint az 
edényben található víz, szerintem kicsöpög a víz. Ugyanis ha a kísérlet 
második része kivitelezhető ? márpedig igen -, akkor mindegy, hogy a ?J? 
alakú csövet egy vízzel teli edénybe vagy egy hajszálcsőbe állítom. 
Házilag a két kísérletet együttesen azért nem tudom megvalósítani, mert a 
?J? alakú cső rövidebb szárának olyan vékonynak kell lennie, hogy 
beleférjen egy 0,5 mm belső átmérőjű hajszálcsőbe, ilyet pedig nem tudok 
előállítani.. Az ideális hajszálcső belső átmérőjének 0,1 mm-nek kellene 
lennie, 0,1 mm-es falvastagsággal.

Önök mit gondolnak erről?
Kérem, ha tehetik egy pár sorban fejtsék ki véleményüket egy rövid 
indoklással.


Segítségüket előre is köszönöm.

Budapest, 2003. március 10.
Tisztelettel:
 Boros Attila
Cím:            1172 Budapest IX. u. 8/A
e-mail:         
attila.boros AT generali.hu
telefon:        30/316-1051
fax:            301-77-35