Skip to Content.

fizinfo - [Fizinfo] Ba'nhegyi Zsolt KATALIST levele a 10 eves WWW-rol

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

Text archives


[Fizinfo] Ba'nhegyi Zsolt KATALIST levele a 10 eves WWW-rol


Chronological Thread 
  • From: Zimanyi Magdolna <mzimanyi AT sunserv.kfki.hu>
  • To: fizinfo <fizinfo AT sunserv.kfki.hu>
  • Subject: [Fizinfo] Ba'nhegyi Zsolt KATALIST levele a 10 eves WWW-rol
  • Date: Sat Dec 29 17:53:01 2001
  • List-archive: <http://sunserv.kfki.hu/pipermail/fizinfo/>
  • List-id: ELFT HRAD <fizinfo.lists.kfki.hu>

T. FIZINFO,

evvegi, ujesztendei tunodesre tovabbitom Banhegyi Zsolt, az MTA
Konyvtar munkatarsanak ket levelet, melyek a konyvtarosok KATALIST
levelezolistajan jelentek meg,

Csak erdekessegkent jegyzem meg, hogy ugy hiszem, a KATALIST es a
FIZINFO lista joggal palyazhat a ket legregebbi, Magyarorszagon mukodo
levelezolista cimere. A KATALIST
(katalist AT listserv.iif.hu)
1991
oktobereben kezdett el mukodni, meg nem is, mint a mai terminologia
szerinti levelezolista, hanem az ELLA (erre mar csak az oregebb kinaiak
emlekeznek :-)) levelezorendszerben terjesztett korlevel. Csak tobb
fejlodesi fokozat utan erte el a mai, listserv rendszerben mukodo
formajat.

Kovetkezzek Banhegyi Zsolt levele a 10 eves WWW-rol. Masik levelet, mely
a 30 eves E-mail jubileumrol szol, kulon levelkent tovabbitom.

---------- Forwarded message ----------
Date: Mon, 17 Dec 2001 16:40:51 +0100
From: "[iso-8859-1] Zsolt Bánhegyi"
<zsolt AT VAX.MTAK.HU>
To:
KATALIST AT LISTSERV.IIF.HU
Subject: [KATALIST] Ujabb jubileumok

[...]

10 eves a WWW

A web megszuleteseben vitathatatlanul a reszecskefizika, ill. a
nagyenergiaju fizika (angolul: high energy physics, roviditve: HEP)
kutatoi jatsszak a foszerepet. Azon belul is az egyszerre zsenialis
kutato + vizionarius, Tim Berners-Lee a web holtbiztos szuloatyja:
eseteben a pater - certus). Berners-Lee 1991 oszen hozta ossze a 'world
wide web' nevu feluletet es nevehez fuzodik az elso grafikus
bongeszoprogram is. (Ez utobbit is WorldWideWeb-nek nevezte - igy
egybeirva, de a felreertes miatt hamar atnevezte Nexus-ra.) A tortenet
fo vonalakban ismert, a genfi szekhelyu CERN nuklearis kutatointezetben
az oxfordi vegzettsegu angol kutato dolgozta ki a globalis
hipertext-rendszert, a grafkent felfogott webet, a kenyelmes vilagmeretu
eleres formajat. Vannak viszont kevesse ismert reszletek. Nagyon
tanulsagos peldaul Berners-Lee 1989-ben irt felterjesztese a CERN
vezetesehez (cime: Information Management: A Proposal - ld.:
www.w3.org/History/1989/proposal.html), amelyben ismerteti az ujdonsagot
es bizonygatja, hogy a hipertextes rendszerre a CERN-nek mily nagy
szuksege van. A CERN tobbezer kutatoja, fejtegeti Berners-Lee,
tulajdonkeppen egy egyre komplexebb web-strukturaban dolgozik. De a
munkatarsak csereje, rotacioja miatt sok idot vesz igenybe a betanulas,
sok informácio elvesz. Megoldas a rogzitett hierarchikus rendszer
helyett az osszekotott informacios rendszer, linkek egymashoz
kapcsolodasa anelkul, hogy minden alkalommal ki kelljen lepni es ujra
vissza. Berners-Lee az elterjedt, rugalmatlan es hierarchikus
fastrukturaval szemben - ilyen volt az uucp-news, a hircsoport-rendszer
- a node-ok linkkel egymashoz kapcsolodasat hangsulyozza.

Berners Lee fejebol nem szikrakent pattant ki a web: evtizedes kutatas
allt mogotte. 1980-ban, elso CERN-beli idoszaka alatt irta az Enquire
nevu programot, amely informaciotarolasi es kapcsolodasi problemakkal
foglalkozott, es ugyan nem-grafikus modon, de mar csirajaban tartalmazta
a web lenyeges elemeit. 1989-ben, a CERN-be valo visszaterese utan
Berners-Lee eszmenyinek talalta az elkepzelese kidolgozasahoz a CERN
osztott kornyezetet: ez volt akkor a legnagyobb internet-site Europaban.
Fontos korulmeny volt meg a halozati szintu tavoli belepes ottani
fejlettsege, valamint az intezet jellegebol fakado folyamatos igeny az
azonos adatok eleresere kulonbozo rendszerekbol. A CERN-ben implementalt
rendszer ekkor a Steve Jobs altal alapitott NeXT Software ceg rendkivul
fejlett, objektumorientalt rendszere - a www-programot Berners-Lee NeXT
szamitogepen fogja megirni.

Kellett a dolog szetaradasahoz - ugy is mondhatnam: a web emanaciojahoz
- Paul Kunz, a Stanford Egyetem reszecskegyorsito kozpontjanak (SLAC)
kutatoja, aki az elso amerikai weblap (1991. dec. 12.) keszitoje. A vele
keszitett interju megtalalhato a kovetkezo cimen:

news.cnet.com/news0-1014-201-8104108-0.html

Kunz 1991 oszen jart a CERN-ben: ott latta Berners-Lee www-demojat, es
nyomban bele is szeretett (a www-be). Mivel web-szerver a CERN epuleten
kivul meg sehol nem volt telepitve, az elso feladat volt a tavoli eleres
kiprobalasa. Sikerult is atkuldeniuk a web-szerver programot a genfi
laborbol a stanfordi gepre: ez volt a www program elso valodi tesztje az
interneten. Kunzot izgatta a dolog, mivel a SLAC gepen volt (s van) a
HEP-adatbazis, amelyet 40 orszag tobbezer kutatoja hasznalt. Epp az volt
a gond, hogy az eleres nagyon vesszodseges volt, be kellett loggolni egy
idegen gepre, nem igazan lehetett eligazodni a parancsok kozott, es
egyebkent sem volt elerheto az Interneten. Ezert Kunz az USA-ba valo
visszaterese utan `kifaragta` az elso amerikai weboldalt, amely interfeszt
nyujtott a preprinteket tartalmazo HEP-adatbazishoz.

Alig egy honapra ra, 1992. januar 15-en Berners-Lee a franciaorszagi
La Londe-ban a HEP-es kozosseg elott tartott bemutatot: a kutatoknak
Kunz szerint 'leesett az alluk' a csodalkozastol, amikor lattak a stanfordi
adatbazist az uj feluleten keresztul. Ezt kovetoen a web-fejlesztes
Stanfordban Kunz masiranyu kutatasa miatt egy konyvtarosok reszvetelevel
mukodo csoport feladata lett. Tony Johnson hamarosan elkeszitette az elso
dinamikus weblapot, a grafikus bongeszo kifejlesztesebe bevonta Marc
Andreessent, s aztan maga Andreessen lett az elso igazi bongeszo, a Mosaic
megalkotoja 1993 februarjaban a University of Illinois es a NCSA kereten
belul (Andreesen, Eric Bina es Jim Clark, az NCSA volt munkatarsai alapitjak
nem sokkal kesobb, 1994-ben a Netscape Communications vallalatot).

(Mellesleg egy kolleganktol, Jean Armour Pollytol ered a 'szorfoles az
interneten' kifejezes - jobban mondva annak angol eredetije-:))

A web tehat valodi sikertortenet. Kunz szerint az is oriasi, hogy
Berners-Lee vegtelen skalazhatosagot volt kepes tervezni. A tervezes
egyik buktatoja ugyanis altalaban a skalazhatosag. Berners-Lee aligha
gondolhatott arra, hogy millio es millio gep hasznalja majd a
programjat, megis, tiz eve toretlen bovulese mellett a web alapkeszletet
meg csak korrigalni se kellett. Az persze legalabb olyan jelentosegu,
hogy Berners-Lee a munkajat public domain-kent tette kozze, magyarul a
koz javara ingyenes programkent. Nem kifogasolhato termeszetesen, ha
valaki ellenerteket var szellemi erofesziteseiert, am az igazi emberi
nagysag megis az altruizmusban gyokerezik.

(Ha mar az evforduloknal tartunk, 1991-ben jelent meg a Gopher is, Paul
Lindner es McCahill alkotasa (University of Minnesota). Az igen nepszeru,
menuvezerelt karakteres program sokaig rivalisa volt a www-nek, ma is van
bizonyos hasznalata.)

Tim Berners-Lee ma a World Wide Web Consortium (W3C - honlapja:
www.w3.org), a webszabvanyok gondozasat uzo szervezet igazgatoja,
amellett tanszekvezeto az MIT-n es folytatja a kutatast. A web egeszen
uj koncepciojan, a Semantic Web elnevezesu projekten dolgozik. (a
projekt anyaga megtalalhato: www.w3.org/2000/01/sw) Ennek talan lenyege
- a neveben is hordja -, hogy a hipertext alapu osszekapcsolodast
jelentesfelismeressel kiserli meg gazdagitani. A mai webtol elteroen az
informacio nemcsak megjelenitesre kerul, hanem emogott mesterseges
intelligencia, ertelmezes es feldolgozas is lesz: a letezo
adatbazis-szigetekbol egy hatalmas `Pangea` adatbazis kiepitese a cel. A
tag-ek, metaadatok linkelve vannak az oket definialo es kapcsolati
halojukat felterkepezo rendszerhez: ezeket a viszonylatrendszereket
`ontologiaknak` nevezik. (ld. papiron a Scientific American 2001. majusi
szamaban, ill. elektronikus cikk formajaban:

www.sciam.com/2001/0501issue/0501berners-lee.html)

Latnivalo, hogy Berners-Lee-nek nem lesz konnyu dolga: az ontologiak
exponencialis novekedese miatt a kezeles ellehetetlenul. Tobb biralo
idezi a klasszikus `utazougynok problemajat`, ami az optimalis
utvalasztasrol, a legrovidebb utvonalrol szol. Nehany varos eseteben ez
vidam es gondtalan, am mar 15 varos eseteben a valaszthato lehetseges
utvonalak szama 43 milliard.

Banhegyi Zsolt

------------------------

A levelet tovabitotta udvozlettel es minden FIZINFO olvasonak boldog
ujevet kivan

Zimanyi Magda

KFKI Reszecske- es Magfizikai Kutato Intezet !Tel: (+36-1)-392-2504
Szamitogep Halozati Kozpont !
H-1121 Budapest,Konkoly Thege Miklos ut 29-33!FAX: (+36-1)-395-9151
Levelcim: H-1525 Budapest 114, Pf. 49 ! (+36-1)-392-2503
E-mail:
mzimanyi AT sunserv.kfki.hu
URL: http://www.kfki.hu/~mzimanyi
----------------------------------------------------------------------





  • [Fizinfo] Ba'nhegyi Zsolt KATALIST levele a 10 eves WWW-rol, Zimanyi Magdolna, 12/29/2001

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page