ELFT HÍRADÓ

["Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>]

Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

PHILOSOPHY OF SCIENCE SEMINAR
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________________________________
15 October 4:00 PM 6th floor 6.54
(Language: Hungarian)

F e r e n c   H u o r a n s z k i
Philosophy, Central European University, Budapest

Tudomány és metafizika (Science and metaphysics)

Az eloadas egy meglehetosen altalanos, am mind a filozofia, mind a
tudomanyok szamara erdekes kerdest targyal: a tudomany es a metafizika
viszonyat. A problema a kovetkezokepp fogalmazhato meg. Descartes a
metafizikat a tudomanyok alapjanak tekintette. Ez azt jelentette, hogy a
tudomanyos tevekenyseg vegtermeket csak akkor tekinthetjuk tudasnak, ha
az osszhangban all, sot talan le is vezetheto, bizonyos metafizikai
elvekbol. E megkozelites alternativaja a szkepticizmus volt. Ha
lehetetlen a metafizikai megalapozas, tudomanyos ismeret (tudas) sem
lehetseges. David Hume filozofiai szkepticizmusa reszben igy
ertelmezheto. A kovetkezo szazadban Kant nyoman a neokantianusok egy
*harmadik utat" fogalmaztak meg. Eszerint a tudomanyos ismeretek
kituntettek, a filozofia feladata pedig ezek episztemikus megalapozasa.
Ami viszont a metafizikai elveket illeti, ezek ismeretelmeletileg
megalapozhatatlanok, ezert *tudomanytalanok", es egyaltalaban nem
tekinthetok ismereteknek. A huszadik szazad elejenek szamos filozofiai
iranyzata, koztuk a logikai empirizmus, elfogadta ezt a neokantianus
megkozelitest. Ismeretelmeleti alapul a verifikacionizmus, illetve a
kulonbozo verifikacios elvek szolgaltak. Kiderult azonban, hogy ezek
segitsegevel a tudomanyos igazsagok sem alapozhatok meg. Nem
ertelmezhetok sem a korlatlan altalanositasokat megfogalmazo torvenyek,
sem pedig az ugynevezett *elmeleti terminusok" hasznalatanak
jogosultsaga. A kovetkezo alternativaval szembesulunk tehat: vagy
elfogadjuk a tudomanyos ismeretekkel kapcsolatos szkepticizmust, vagy
pedig elismerjuk, hogy a tudomanyos igazsag nem zarja ki a metafizikai
elvek ertelmesseget. Bar azt ma mar senki sem allitana, hogy a
metafizika a tudomanyok megalapozoja, azt sokan elismerik, hogy a
tudomanyos elmeletek es az (implicit vagy explicit) metafizikai elvek
kozott letezik kapcsolat, illetve hogy nincs jo indok arra, hogy a
metafizikai kerdeseket ertelmetlennek tekintsuk. Az eloadas vegen ezt
roviden nehany peldaval szeretnem szemleltetni: az univerzalek, az oksag
es a modalitas peldajat emlitenem.

______________
Az eloadas temajarol bovebben olvashatunk Huoranszki Ferenc most
megjeleno konyveben: Modern metafizika, Osiris, Budapest 2001.


The organizer of the seminar: László E. Szabó

--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo