Skip to Content.

fizinfo - [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis+

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

Text archives


[Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis+


Chronological Thread 
  • From: "Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>
  • To: fizinfo <fizinfo AT sunserv.kfki.hu>, mafla <mafla AT hps.elte.hu>, Multiple recipients of list <koglist AT cogpsyphy.hu>
  • Subject: [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis+
  • Date: Mon Mar 26 05:08:05 2001
  • List-id: ELFT HRAD <fizinfo.lists.kfki.hu>
  • Organization: Eotvos University

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________________________________
2001, aprilis

aprilis 2.*
16:00
6. em. 6.54

D a r v a s G y o r g y
MTA Kutatasszervezesi Intezet

Anyagfejlodes es szimmetriasertes

Az anyag altalunk ismert fejlodestortenete (a legkoraibb fizikai
stadiumtol kezdve, az elo anyagon at, a tarsadalmasult tudatig) arrol
tanuskodik, hogy az egyes minosegileg kulonbozo szintek kozotti
atmeneteket kozos torvenyszerusegek jellemzik, amelyek egy-egy
szimmetria-tulajdonsag serulesevel allnak korrelacioban. Az eloadas
eloszor ennek a folyamatnak az altalanosithato torvenyszerusegeit
foglalja ontologiai keretbe. Bar a bemutatando megallapitasok
konzisztens egysegbe allnak ossze, szamos problemat is felvetnek. Az
eloadas masodsorban e jogosan felvetodo, reszben nyitott kerdeseket
tekinti at, az egesz targylasnak keretet ado szintelmelet(ek) fogalmi es
ontologiai hatteretol kezdve, ervenyessegi korukon at, viszonyukig a
fejlodeselmeletekhez, entropianovekedeshez, redukcionizmushoz.

A temabol tartott korabbi eloadas anyaga:
http://hps.elte.hu/seminar/2001/Aprilis/darvas_text.html


2* April
6:00 PM
6th floor 6.54
Jointly with the Department for Etology of Eötvös University

F r é d é r i c K a p l a n
Sony CSL Paris

Animal-like robots: designing artificial pets

Animal-like robots are not the slaves we used to know in the 20th
century. They seem to be apparently useless machines, which only purpose
is to establish a relationship with their owner. They are designed to
act a companion, maybe as friends. Would we ever feel attachment toward
these artificial creatures? How far can the engineer use pet studies to
desgn new ways for interacting with these robots? What can we learn from
these new hybrid objects?

One of the lecturer's papers on the issue:
http://hps.elte.hu/seminar/2001/Aprilis/kaplan-er.pdf
Some other publications are available here:
http://www.csl.sony.fr/General/Publications/ByAuthor.php3?author=kaplan
_________________
* The organizer of the seminar wants to apologize to the lecturers and
the participants for being absent from the talks of 2 April, because of
the Cesena IQSA meeting.


aprilis 9.
16:00
6. em. 6.54

S c h w e n d t n e r T i b o r
Miskolci Egyetem, Filozofiatortenet Tanszek

Heidegger tudomanyfelfogasa

Martin Heidegger a tudomanyra vonatkozo nezeteit osszefuggo formaban
soha nem fejtette ki, hanem kizarolag rovidebb szovegreszletek,
toredekes megjegyzesek allnak a rekonstrukcio rendelkezesere. A
heideggeri tudomany-fogalom helyes megiteleset ezenfelul sok mitosz es
tevhit is neheziti. Ezert az eloadas bevezeto reszeben szuksegesnek
latszik a tudomany problematikajanak elhelyezese a heideggeri
gondolatvilagon belul. Roviden at kell tekinteni, hogy milyen modon,
milyen filozofiai eszkozokkel, s mi celbol foglalkozott Heidegger a
tudomany kerdesevel.
Az eloadas fo reszeben Heidegger tudomanyfogalmanak strukturalis
osszefuggeseit fogom elemezni. Ezt az osszefuggest egyfelol a filozofia,
masfelol a mindennapi eletvilag vonatkozasaban celszeru vizsgalnunk. A
legfontosabb kerdesek a kovetkezok lesznek: milyen
ertelemben lehet a filozofiat tudomanyosnak tekinteni, illetve milyen
helyzetet foglal el a tudomany a filozofia vonatkozasaban; hogyan jon
letre a tudomanyos beallitodas az eletvilagbol; hogyan lehet megalapozni
a tudomanyokat, s milyen megismero kepesseget tulajdonithatunk a
tudomanynak.
Befejezesul a tudomany muvelesenek a fenti felfogasbol kovetkezo
alternativait szeretnem felvazolni, mindenekelott az ugynevezett echte
Wissenschaft lehetoseget, mely a 20-as evekben komolyan foglalkoztatta
Heideggert.

A temarol irt konyv: "Heidegger tudomanyfelfogasa", Osiris, Budapest,
2000.



aprilis 23.
16:00
6. em. 6.54

H o w a r d R o b i n s o n
CEU, Budapest, Philosophy Program
University of Liverpool

Various kinds of reductionism

Reductionism in the philosophy of science is associated with the
logical positivists' attempt to produce a unified science. In their
eyes, as they disliked ontology, this unity was essentially a matter of
the relation of theories one to another. For those who fear ontology
less, it can be conceived in a more realist fashion. The different
sciences, and many things we say in ordinary, non-scientific language,
are all true of the same physical world. What constraints are there on
theories for it to be possible for them to be different ways of
conceptualising the same reality? Reductionism can be seen as the
principle attempt explain these constraints.
I shall look at the different accounts of reduction that have been
given. First, I shall give a typology of the various accounts that have
been given of the relations between the ontologies of different
theories, stretching from the most reductive to those that are
explicitly
emergentist. Second I shall focus on the 'weak reductionism' defended by
Jerry Fodor in 'Special sciences: the disunity of science as a working
hypothesis', (Synthese, 1974: variously reprinted, including in The
Philosophy of Science, eds Boyd, Gasper and Trout). I shall question
whether this kind of weak reduction is adequate for a naturalist, on the
grounds that it presupposes that the science-producing subject is
external to the world about which he is producing his theories.



aprilis 30.
16:00
6. em. 6.54

G n ä d i g P e t e r
ELTE, Atomfizika Tanszek

Ki lehetett volna ,,talalni'' a specialis relativitaselmeletet 50 evvel
Einstein elott?

Kozismert, hogy az elektrodinamika torvenyei teljes osszhangban
allnak a specialis relativitaselmelettel, sot, Einstein eppen a ,,mozgo
testek elektrodinamikajabol'' jott ra a ter es ido ujszeru viszonyara.
Meglepo azonban, hogy ezt a kapcsolatot mar az elektrosztatika
(Coulomb-torveny) es az egyenaramok (pl. egy hosszu, egyenes vezeto)
Ampere-fele magneses tere magaban rejti, s ez a kapcsolat elemi
lepesekkel (az eltolasi aramra, vagy az elektromagneses hullamokra valo
hivatkozas nelkul, s felsobb matematikai apparatust mellozve) felszinre
hozhato.
Megfelelo tolteselrendezest valasztva nehany egyszeru lepes utan
eljuthatunk a Lorentz-kontrakciot, az idodilataciot, az egyidejuseg
relativitasat, az altalanos Lorentz-transzformaciot es az
elektromagneses tererossegek transzformacios kepleteit megado
formulakhoz.
Erdekes tudomanyfilozofiai kerdes, hogy ha mindez ennyire keszen allt
mar az 1800-as evek kozepen, akkor mi volt az a mozzanat, ami egy fel
evszazadon keresztul meg hianyzott a relativitaselmelet
megfogalmazasahoz. Az eloado velemenye szerint, a toltesek
,darabossaganak'' felismeresere, az atomi reszecskek felfedezesere
kellett varni.


A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo

--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo






  • [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis+, Laszlo E. Szabo, 03/26/2001

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page