Skip to Content.

fizinfo - [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

Text archives


[Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis


Chronological Thread 
  • From: "Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>
  • To: mafla <mafla AT hps.elte.hu>, Multiple recipients of list <koglist AT cogpsyphy.hu>, fizinfo <fizinfo AT sunserv.kfki.hu>
  • Subject: [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis
  • Date: Sat, 17 Mar 2001 02:26:28 +0000
  • List-id: ELFT HRAD <fizinfo.lists.kfki.hu>
  • Organization: Eotvos University

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________________________________
2001, aprilis

aprilis 2.*
16:00
6. em. 6.54

D a r v a s G y o r g y
MTA Kutatasszervezesi Intezet

Anyagfejlodes es szimmetriasertes

Az anyag altalunk ismert fejlodestortenete (a legkoraibb fizikai
stadiumtol kezdve, az elo anyagon at, a
tarsadalmasult tudatig) arrol tanuskodik, hogy az egyes minosegileg
kulonbozo szintek kozotti
atmeneteket kozos torvenyszerusegek jellemzik, amelyek egy-egy
szimmetria-tulajdonsag serulesevel
allnak korrelacioban. Az eloadas eloszor ennek a folyamatnak az
altalanosithato torvenyszerusegeit
foglalja ontologiai keretbe. Bar a bemutatando megallapitasok
konzisztens egysegbe allnak ossze,
szamos problemat is felvetnek. Az eloadas masodsorban e jogosan
felvetodo, reszben nyitott kerdeseket
tekinti at, az egesz targylasnak keretet ado szintelmelet(ek) fogalmi es
ontologiai hatteretol kezdve,
ervenyessegi korukon at, viszonyukig a fejlodeselmeletekhez,
entropianovekedeshez,
redukcionizmushoz.

A temabol tartott korabbi eloadas anyaga:
http://hps.elte.hu/seminar/2001/Aprilis/darvas_text.html
____________
* A szeminarium szervezoje elnezest ker az eloadotol es a szeminarium
vendegeitol, de aprilis 2-an, egy
kulfodi konferencia miatt nem tud jelen lenni.



aprilis 9.
16:00
6. em. 6.54

S c h w e n d t n e r T i b o r
Miskolci Egyetem, Filozofiatortenet Tanszek

Heidegger tudomanyfelfogasa

Martin Heidegger a tudomanyra vonatkozo nezeteit osszefuggo formaban
soha nem fejtette ki, hanem
kizarolag rovidebb szovegreszletek, toredekes megjegyzesek allnak a
rekonstrukcio rendelkezesere. A
heideggeri tudomany-fogalom helyes megiteleset ezenfelul sok mitosz es
tevhit is neheziti. Ezert az
eloadas bevezeto reszeben szuksegesnek latszik a tudomany
problematikajanak elhelyezese a
heideggeri gondolatvilagon belul. Roviden at kell tekinteni, hogy milyen
modon, milyen filozofiai
eszkozokkel, s mi celbol foglalkozott Heidegger a tudomany kerdesevel.
Az eloadas fo reszeben Heidegger tudomanyfogalmanak strukturalis
osszefuggeseit fogom elemezni.
Ezt az osszefuggest egyfelol a filozofia, masfelol a mindennapi
eletvilag vonatkozasaban celszeru
vizsgalnunk. A legfontosabb kerdesek a kovetkezok lesznek: milyen
ertelemben lehet a filozofiat
tudomanyosnak tekinteni, illetve milyen helyzetet foglal el a tudomany a
filozofia vonatkozasaban; hogyan
jon letre a tudomanyos beallitodas az eletvilagbol; hogyan lehet
megalapozni a tudomanyokat, s milyen
megismero kepesseget tulajdonithatunk a tudomanynak.
Befejezesul a tudomany muvelesenek a fenti felfogasbol kovetkezo
alternativait szeretnem felvazolni,
mindenekelott az ugynevezett echte Wissenschaft lehetoseget, mely a
20-as evekben komolyan
foglalkoztatta Heideggert.

A temarol irt konyv: "Heidegger tudomanyfelfogasa", Osiris, Budapest,
2000.



aprilis 23.
16:00
6. em. 6.54

H o w a r d R o b i n s o n
CEU, Budapest, Philosophy Program
University of Liverpool

Various kinds of reductionism

Reductionism in the philosophy of science is associated with the
logical positivists' attempt to produce
a unified science. In their eyes, as they disliked ontology, this unity
was essentially a matter of the relation
of theories one to another. For those who fear ontology less, it can be
conceived in a more realist fashion.
The different sciences, and many things we say in ordinary,
non-scientific language, are all true of the
same physical world. What constraints are there on theories for it to be
possible for them to be different
ways of conceptualising the same reality? Reductionism can be seen as
the principle attempt explain
these constraints.
I shall look at the different accounts of reduction that have been
given. First, I shall give a typology of
the various accounts that have been given of the relations between the
ontologies of different theories,
stretching from the most reductive to those that are explicitly
emergentist. Second I shall focus on the
'weak reductionism' defended by Jerry Fodor in 'Special sciences: the
disunity of science as a working
hypothesis', (Synthese, 1974: variously reprinted, including in The
Philosophy of Science, eds Boyd,
Gasper and Trout). I shall question whether this kind of weak reduction
is adequate for a naturalist, on the
grounds that it presupposes that the science-producing subject is
external to the world about which he
is producing his theories.



aprilis 30.
16:00
6. em. 6.54

G n ä d i g P e t e r
ELTE, Atomfizika Tanszek

Ki lehetett volna ,,talalni'' a specialis relativitaselmeletet 50 evvel
Einstein elott?

Kozismert, hogy az elektrodinamika torvenyei teljes osszhangban
allnak a specialis relativitaselmelettel,
sot, Einstein eppen a ,,mozgo testek elektrodinamikajabol'' jott ra a
ter es ido ujszeru viszonyara.
Meglepo azonban, hogy ezt a kapcsolatot mar az elektrosztatika
(Coulomb-torveny) es az
egyenaramok (pl. egy hosszu, egyenes vezeto) Ampere-fele magneses tere
magaban rejti, s ez a
kapcsolat elemi lepesekkel (az eltolasi aramra, vagy az elektromagneses
hullamokra valo hivatkozas
nelkul, s felsobb matematikai apparatust mellozve) felszinre hozhato.
Megfelelo tolteselrendezest valasztva nehany egyszeru lepes utan
eljuthatunk a Lorentz-kontrakciot,
az idodilataciot, az egyidejuseg relativitasat, az altalanos
Lorentz-transzformaciot es az elektromagneses
tererossegek transzformacios kepleteit megado formulakhoz.
Erdekes tudomanyfilozofiai kerdes, hogy ha mindez ennyire keszen allt
mar az 1800-as evek kozepen,
akkor mi volt az a mozzanat, ami egy fel evszazadon keresztul meg
hianyzott a relativitaselmelet
megfogalmazasahoz. Az eloado velemenye szerint, a toltesek
,,darabossaganak'' felismeresere, az atomi
reszecskek felfedezesere kellett varni.


A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo

--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32, Hungary
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo






  • [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, aprilis, Laszlo E. Szabo, 03/17/2001

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page