ELFT HÍRADÓ

["Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>]

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________
2000, Oktober



 Oktober 2.
 16:00
 6. em. 6.54

 M a t o l c s i   T a m a s
 ELTE TTK Alkalmazott Analizis Tanszek

 Ido? Ter? Vanitatum vanitas*!

 Az Einstein-fele es Lorentz-fele nezet kozotti ujbol es ujbol
fellangolo
vita alapja az, hogy mindket elmelet  szokasosan intuitiv fogalmakkal
operal,
amelyeket hallgatolagos megallapodassal "termeszetes"  tulajdonsagokkal
ruhaznak fel a nem-relativisztikus szemlelet alapjan. Ezek a
hallgatolagos
megallapodasok ellentmondasokat tartalmaznak (amikbol paradoxonokat is
gyartanak), masreszt  attekinthetetlenne teszik a problemakat es tevutra

vezetnek. Matematikai modelleket ismertetek a teridore amelyek kizarjak
az
intuitiv fogalmakat es a hallgatolagos megallapodasokat, es megprobalom
ilyen
keretek kozott az osszehasonlitast az Einstein-fele es a Lorentz-fele
elmelet
kozott.

 ___________________________________
 *hiusagok hiusaga, ertsd: "Hiabavalosag, csak hiabavalosag, ezt mondja
a
predikator,  hiabavalosag, csupa  hiabavalosag. Minden hiabavalosag!",
Pred.
1.2 [Sz. L.]



 Oktober 9
 16:00
 6. em. 6.54

 K u t r o v a t z   G a b o r
 ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek

 A Sokal-ugy

 Miutan Alan Sokal lekozolte "A hatarok attorese: arccal a
kvantumgravitacio
transzformativ hermeneutikaja  fele" cimu irasat a Social Text nevu
"posztmodern" folyoirat egyik 1996-os szamaban, majd roviddel ezutan
megjelentette a leleplezest is (hiszen a cikk egy trefa volt, amelyben a

posztmodern gondolkodok  "tudomanyos" stilusat probalta kigunyolni),
hatalmas
vita bontakozott ki arrol, hogy mit jelent, mirol is szol
tulajdonkeppen a
Sokal-ugy, mik a motivacioi es mik a tanulsagai. Sokan voltak, akik az
esetet
a "ket kultura"  (bolcseszet- es termeszettudomanyok) kozti haboru egy
hadmuveletekent ertelmeztek, masok a francia  ertelmiseg ellen intezett
amerikai tamadaskent, megint masok az amerikai tudomanyos elet
baloldali,
illetve  jobboldali kepviseloinek osszeutkozesekent - Sokal neha
szerenyen
csak a racionalitas es irracionalitas  harcanak esetet latja benne.
Hogy
tisztazza magat a felreertesek alol, Sokal - Jean Bricmont-nal egyutt -
konyvet irt "Intellektualis  imposztorok" avagy "Divatta lett nonszensz"

cimmel, melyben szamtalan olyan, "posztmodern" gondolkodok  tollabol
szarmazo
szoveget elemez, ahol a szerzo a tudomanyos terminologiaval durvan
visszael,
es csak  arra hasznalja fel a matematika, fizika es logika technikai
fogalmait, hogy elkapraztassa es megszeditse  veluk az ezeken a
teruleteken -
a szerzohoz hasonloan - teljesen muveletlen olvasot. Sokal-ek emellett
nehany
kenyesebb problema boncolgatasaba is belefognak, pl. bizonyos
relativista
tudomanyfilozofiai  nezetek (Kuhn, Feyerabend, Bloor, Latour) hibainak
kimutatasaba, vagy a kaoszelmelet es a Godel-tetel  ismeretelmeleti
statuszanak vizsgalataba. Sot annak ellenere, hogy hangsulyozottan
kerulni
szeretnek a  szuk celkituzesuket meghalado feladatokat, a konyvben kulon

fejezet szol a posztmodernizmus altalanos  kulturalis ertekeirol es
politikai
kovetkezmenyeirol.    Bar a konyv altal kivaltott termeketlen vitak mara
mar
egy kisse lecsillapodtak, a felvetett problemak nem  talaltak
megoldasra,
annal is inkabb, mert ugy tunik, a valodi problemakat a hatalmas
erofeszitesek
ellenere  sem sikerult azonositani. Igy a konyv tovabbra is aktualis,
nalunk
pedig kulon aktualitast kolcsonoz neki,  hogy hamarosan a boltokban lesz
a
magyar forditas is. A szeminariumi eloadas keretei kozott egy lehetoleg
atfogo kepet szeretnek nyujtani a konyv monadivalojarol es
intellektualis
poziciojarol, es ezaltal egy  kellemes vitat szeretnek ebreszteni a
hallgatosagban - hiszen a felvetett kerdesek leginkabb erre  alkalmasak.



 Oktober 16.
 16:00
 6. em. 6.54

 F e d e r i c o   L a u d i s a
 History and Philosophy of Science, Eotvos University, Budapest
 (On leave from Dipartimento di Filosofia, Universita' di Firenze)

 The EPR argument in a relational interpretation of quantum mechanics

 The EPR incompleteness argument is analyzed in the framework of a
relational
interpretation of quantum  mechanics, in which the notion of absolute or

observer independent state is rejected. It is argued that the
conclusion of
the ordinary EPR argument does not follow, provided the conditions of
the
original argument  are suitably adapted to the new interpretation. The
consequences of this result for the `peaceful coexistence'  of quantum
mechanics and special relativity are briefly discussed.



 Oktober 30.
 16:00
 6. em. 6.54

 A l b e r t   J a n o s
 Orszagos Meteorologiai Szolgalat
 Rendszerfenntartasi es Fejlesztesi Osztaly

 Az Artificial Life lehetosegei az idegrendszer es az intelligencia
evoluciojanak  vizsgalataban

 A biologia es a szamitastechnika szimbiozisanak egyik ujabb keletu
eredmenye
a " Mesterseges Elet" (Artificial Life, ALife) neven ismertte valt
iranyzat,
mely - felhasznalva a genetikus algoritmusok es a mesterseges
neuronhalozatok
kutatasa teren elert eredmenyeket - ujabb eszkozt kinal a biologiai
rendszerek
es folyamatok modellezesehez. Ez utat nyithat a "szintetikus biologia"
kialakulasa fele, mely az elo rendszereknek eddig egyedul lehetseges
analitikus megkozeliteset termekeny modon egeszitheti ki. Szamos egyeb
alkalmazasa mellett felhasznalhatjuk az idegrendszer mukodesenek jobb
megertesehez is. Az intelligencia vizsgalata es modellezese kapcsan
elsosorban
az emberi intelligenciara es az azzal kapcsolatos magasan fejlett
kognitiv
kepessegek tanulmanyozasara gondolunk. Sokkal kisebb figyelem ovezi az
intelligencia kialakulasanak, a biologiai evolucio folyaman valo
megjelenesenek kerdeset. Holott, ha valoban meg akarjuk erteni az
intelligencia termeszetet, akkor nem eleg azt "felulnezetbol" vizsgalni,

vagyis a letezo legfejlettebb formajat tanulmanyozni. A masik oldalrol -

"alulnezetbol" - torteno megkozelites szinten erdekes lehet, hiszen
kozelebb
juthatunk a megerteshez olyan fajok tanulmanyozasaval, melyek az
emberenel
sokkal egyszerubb idegrendszerrel rendelkeznek, igy annak felepitese es
mukodese kozotti kapcsolatok jobban atlathatok, ezaltal konnyebben is
modellezhetok. Ha megismerjuk azt az evolucios utat, amelyet a
"Termeszetes
Intelligencia" vegigjart, mig eljutott annak magasan fejlett formajaig,
akkor
talan konnyebben megerthetjuk annak mibenletet, es ez hasznos lehet a
Mesterseges Intelligencia kutatoi szamara is.   Az intelligencia
sokfelekeppen
meghatarozhato, attol fuggoen, hogy eppen melyik aspektusat vizsgaljuk.
Az
evolucios megkozelites szempontjabol talan legcelszerubb, ha egy adott
kornyezetben mutatott adaptiv viselkedessel azonositjuk. Ez a
megkozelitesi
mod tobb szempontbol is hasznos. Egyreszt jol erzekelteti annak
evolucios
erteket, tehat a magasabb intelligenciahoz magasabb szelekcios elonyt
rendel
es primitiv elolenyek eseteben viszonylag konnyen ertekelhetove teszi a
viselkedesi megnyilvanulasokat. Masreszt mivel a viselkedes letrehozasa
az
idegrendszerhez kotheto, ezert az intelligenciat egy olyan
szubsztratumhoz  -
az idegrendszerhez - kotjuk, melynek mukodese es evolucioja jol
vizsgalhato. A
viselkedes kialakitasa az idegrendszerre vezetheto vissza, a kerdes
tehat ugy
fogalmazhato meg: hogyan kell az idegrendszernek szervezodnie ahhoz,
hogy a
leheto legjobban megfeleljen feladatanak, vagyis az adott eloleny
szamara az
adott kornyezetben adaptiv viselkedest legyen kepes biztositani.
Kulonbseget
kell tennunk az adaptiv viselkedes modellezesenek ket fo iranya kozott,
melyek
ugyanazokat az eszkozoket mas modon hasznaljak. A biologiai motivacioju
modellek az allatok adaptiv viselkedeset szabalyozo idegi mechanizmusok
kialakulasanak es mukodesenek megismereset celozzak, mig a robotikai
modellek
eseteben a vegeredmeny, az adaptiv viselkedes az elsodleges. Ez utobbi
modellek elsosorban mernoki es nem biologiai motivaciot tukroznek: az
alapveto
szempont nem a modell biologiai hitelessege, hanem egy meghatarozott
celu
autonom robot letrehozasa. Ezert e modellek a biologiabol atvett elvek
felhasznalasaban sokkal nagyobb szabadsagot elveznek, azokat onkenyesen,
sajat
szempontjaikat szem elott tartva alkalmazhatjak.  A motivacio mindket
iranyzat
felol nezve kezenfekvo: ha az intelligens rendszerek kialakulasat es
fejlodeset akarjuk megerteni, akkor celszeru annak letezo, termeszetes
formajat (az allati viselkedest es a mogotte allo szabalyozo rendszert)
tanulmanyoznunk es modelleznunk. A sikeres modellezes nagyban
hozzasegithet a
szervezodes es a mukodes elveinek megismeresehez. Masreszt, ha ismerjuk
azokat
az alapelveket es eszkozoket, amelyek a biologiai evolucio soran az
intelligencia kialakulasahoz vezettek, akkor megvan az eselyunk arra,
hogy
mestersegesen is letrehozzunk ilyen rendszereket. A sikeres modellek
kidolgozasanak lehetseges gyakorlati jelentosege nem lebecsulendo,
hiszen egy
rendszer komplexitasanak novekedesevel rohamosan no a tervezes
bonyolultsaga.
A "valodi" Mesterseges Intelligencia eddig meg minden tervezessel
torteno
megvalositasi kiserletnek sikeresen ellenallt? Sokkal csabitobb az a
lehetoseg, amely a reszletes es hosszadalmas - sot talan lehetetlen -
tervezes
helyett csupan az alapveto szervezodesi elveket definialja, majd hagyja,
hogy
a rendszer a kornyezettel allando kolcsonhatasban "magatol" fejlodjon es

onalloan mukodjon.  Az ALife szintetikus megkozelitesi modja sokat
koszonhet
az analitikus tudomany, elsosorban a neurobiologia eredmenyeinek.
Ugyanakkor
azt tapasztaljuk, hogy azok a lehetosegek, amelyeket az Alife az
idegrendszer
es a viselkedes biologiai szempontu modellezese szamara biztosit, ma meg

joreszt kiaknazatlanok. Talan nem tulzas azt allitani, hogy a
neurobiologia es
az evoluciobiologia a mai napig nem ismerte fel azt a lehetoseget,
amelyet az
Alife eszkozei jelenthetnenek szamukra. Pedig vannak olyan teruletek,
ahol a
modszertani kerdesek tisztazasa utan az Alife szintetikus modelljei
komoly
segitseget nyujthatnanak akar a meglevo hipotezisek teszteleseben, akar
uj
elmeletek kidolgozasaban. A neuroetologiai modellezes teren mar
szulettek
jelentos es eloremutato eredmenyek. Mindezideig azonban nem szuletett
olyan
Alife-modell, amely az idegrendszer es az adaptiv viselkedes biologiai
evoluciojanak folyamatat probalna modellezni. Pedig az eszkozok adottak
es
ilyen iranyu felhasznalasuk kezenfekvonek tunik. Azonban kovetkezetes
alkalmazasukra egy ilyen modell letrehozasa celjabol meg nem kerult sor.

--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32.
Phone/Fax: (36-1)372-2924
Home: (36-1) 200-7318
Mobil/SMS: (36) 20-366-1172
http://hps.elte.hu/~leszabo