ELFT HÍRADÓ

["Laszlo E. Szabo" <leszabo AT hps.elte.hu>]

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek 
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________________________________
2000, Junius 
 


 Junius 5. 
 16:00 !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
 6. em. 6.54

M a t e   A n d r a s 

Michael Dummett A metafizika logikai alapjai
 
Mondanivalomm ufaja elter a szokasos szeminariumi eloadastol:
egy nagyon jelentos konyvet szeretnek a hallgatosag figyelmebe
ajanlani, mely a kovetkezo hetekben kerul az uzletekbe. Michael
Dummett A metafizika logikai alapjai (Logical Basis of Metaphysics) cimu 
konyve magyar forditasanak megjelenesehez mar csak egeszen keves
akadalyt
kell lekuzdeni; ezek kozul az egyik az, hogy a kiadonal 
kezen-kozon osszecserelodott a cim szavainak sorrendje, es az elore
kinyomtatott cimlapokon A logika metafizikai alapjai cim szerepel.
Alighanem
egy filozofiaban jaratosabb munkatars cserelhette ossze a dolgot,
mert a filozofia torteneteben a kombinatorikusan lehetseges allaspontok 
kozul eddig csak ketto szamitott megszokottnak: az egyik szerint a
logika pusztan semleges eszkoz, organon a filozofus kezeben, a masik
szerint ala van rendelve valamilyen vezeto, alapveto filozofiai
diszciplinanak, a metafizikanak vagy pedig az ismeretelmeletnek es ezert
a
logika kerdeseiben valo allasfoglalasunk peldaul metafizikai 
nezeteinktol fugghet. Annak, hogy a logika teren vallott elveink 
lennenek megalapozo vagy meghatarozo jelentoseguek a filozofia mas
teruleteire nezve, eddig csak a sztoikusok nezetei kozott talalhattuk
nyomat. Dummett viszont eppen azt allitja, hogy a huszadik szazad 
filozofiai vitainak egy kozponti jelentosegu vonulata, nevezetesen a 
sok reszteruleten, sokfele valtozatban jelentkezo realizmus-vita
lenyegeben logikai nezetelteresekre vezetheto vissza, es a logika
teruleten 
is dontheto el.

 A kulonbozo teruleteken - a fizikai vilagra vonatkozo realizmus 
es a fenomenalizmus, a matematikai platonizmus es az 
intuicionizmus, a jovore vonatkozo realizmus es a neutralizmus, a
kvantumelmelet
realista es antirealista interpretacioja kozott es meg sok mas
kerdeskorben
 folyo vitakban - a realista allaspontok kozos jellemzojenek 
Dummett a szigoru ketertekuseg elfogadasat tekinti, tehat azt, hogy
valamennyi allitas - beleertve Bolzano modjan a soha ki nem mondottakat,
sot azokat is, amelyeket az emberiseg veges tortenete soran soha nem
is fognak kimondani - egyertelmuen es meghatarozottan vagy igaz,
vagy hamis. Az antirealista allaspontok kozos lenyege ezzel szemben 
az, hogy vannak elvileg megvalaszolhatatlan eldontendo kerdesek,
tehat egyes allitasok igazsaganak kerdese nem csupan tudasunk
esetleges korlatai kovetkezteben var egyelore (vagy az idok vegezeteig)
valaszra, hanem egyszeruen a vilag olyan, hogy nincs mindenre valasz
benne.Ez persze elter a realizmusrol es ellenfeleirol alkotott 
szokasos kepunktol, de a szerzonek eleg eros ervei vannak amellett,
hogy a felvetett - es a lehetseges allaspontok szigoruan dichotom 
felosztasat eredmenyezo - kriterium legalabbis lenyeges szerepet jatszik
az 
osszes ilyen vitaban; meg ahol de facto nem is igaz, hogy az
antirealista oldal elveti a ketertekuseget (behaviorizmus,
fenomenalizmus), ott
is kovetkezetesebben lehetne az antirealista allaspontot kifejteni 
ilyen logikai alapon. Dummett valojaban egy minimumra redukalt 
antirealista allaspontot kepvisel: fo torekvese az, hogy a konkret
antirealista allaspontokbol kikuszoboljon mindent, ami a jozan esszel
utkozik,
es a realizmus elleni erveleseket arra redukalja, hogy a realizmus 
nem a jozan esz allaspontja, hanem annak extrapolacioja szamunkra 
mindenfele ertelemben hozzaferhetetlen teruletekre (es a
hozzaferhetoseget
 egyaltalan nem kivanja az erzekelhetosegre,megfigyelhetosegre,
 kauzalisan meghatarozott referenciaju terminusokkal valo 
leirhatosagra vagy barmi hasonlora szukiteni). Ez eddig meg csak az
allaspontok tisztazasa, illetve tiszara mosasa, erosen elvonatkoztatva 
azokat a tortenetileg tenylegesen kepviselt valtozataiktol. Ha 
viszont elfogadjuk, hogy Dummett elemzese a realizmus es az
antirealizmus lenyegerol helyes, akkor donteni koztuk csak ugy lehet, ha
szigoruan a logikan beluli (es szemleletesen kezenfekvo) kriteriumot 
tudunk felallitani a valasztasra. Ez nem tunik konnyunek, tekintettel
peldaul a klasszikus es az intuicionista logika kulonbozo
vonatkozasokban fennallo ,,egyenrangusagat" bizonyito eredmenyek hosszu
sorara;
de Dummettnek van konkret, jol megalapozott - bar formalis tekintetben
nem teljesen kidolgozott - javaslata.

 A fentiek madartavlati kepet adnak arrol, mirol is szol a konyv. A
szeminariumi eloadasban nem ezt kivanom folytatni, hanem belemegyek
 egy-ket konkret kerdesben Dummett allaspontjanak ismertetesebe. 
Aki reszletesebb es kritikaibb megkozelitest kivanna, annak
figyelmebe ajanlom a kovetkezo tanevben, az ELTE BTK Logika tanszeken
tartando ,,staff + PhD'' szeminariumomat errol a konyvrol.

A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo 
(leszabo AT hps.elte.hu)
-- 
Laszlo E. Szabo
Theoretical Physics
History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
1518 Budapest, Pf. 32. *Hungary 
Phone/Fax: (36-1) 372-2924
http://hps.elte.hu/~leszabo