ELFT HÍRADÓ

["László E. Szabó" <leszabo AT hps.elte.hu>]

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek 
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________________________________
2000, marcius

Marcius 6 
12:30 
6. em. 6.54
 
B e n e   G y u l a  
ELTE TTK Elmeleti Fizikai Tanszek
 
Ervenyes-e a lokalitas elve a kvantummechanikaban? 

A fenti kerdesre a valasz igenlo, ha az elmelet kereteit a belso
osszhang erdekeben nemileg kiterjesztjuk. Ehhez a jelenlegi kiserleti
tenyanyaggal osszhangban feltetelezzuk, hogy 1. a kvantummechanika
ervenyes makroszkopikus testekre is 2. nincs hullamfuggveny redukcio 3.
a Bell-egyenlotlenseg csakugyan serul (nem szisztematikus meresi hiba
okozza) Megmutatjuk, hogy a kvantumallapotok relativitasara alapozva a
realizmus fogalma uj ertelmet nyer, es ez az a pont, ahol a klasszikus
fizika ill. a specialis relativitaselmelet vilagkepe reviziora szorul. 

Marcius 13 
12:30 
6. em. 6.54

E l l i o t t   S o b e r  
Department of Philosophy, University of Wisconsin, Madison, USA 

Evolution and the Problem of Other Minds 

The whole paper:http://hps.elte.hu/seminar/2000/Marcius/Sober.htm 
Professor Sober's CV:http://hps.elte.hu/seminar/2000/Marcius/SoberCV.htm

Marcius 20 
12:30 
6. em. 6.54

S z a b o   Z o l t a n  
Cornell University 

Ontologiai elkotelezettseg 

Milyen alapon mondhatjuk azt valakirol, hogy ontologiajaban jelen vannak
szamok, elme-allapotok, propoziciok, esemenyek, vagy egyeb ketes
entitasok? A klasszikus valasz erre a kerdesre Quine-tol ered: az F-ekre
vonatkozo ontologiai elkotelezettseg (ahol 'F' egy tetszoleges
egyargumentumu predikatum) nem mas, mint egy olyan elmelet igazsaganak
elfogadasa, amelybol logikailag kovetkezik, hogy az F-ek leteznek.
Eloadasomban e Quine-i allaspont ellen fogok ervelni. Ugy velem, hogy
bizonyos 'F' predikatumok eseteben lehetseges, hogy egy racionalis es
reflektiv szemely elfogadja, hogy F-ek leteznek es ennek ellenere
megsincs az F-ekre vonatkozoan ontologiailag elkotelezve. Ha igazam van,
megvan a fogalmi lehetosege annak, hogy bizonyos problematikus
entitasokra vonatkozo ontologiai ketelyeiknek hangot adjunk anelkul,
hogy elvetnenk mindazokat a tudomanyos es mindennapi nezeteinket, melyek
megkovetelik az ilyesfajta entitasok letezeset. 

Marcius 27 
12:30 
6. em. 6.54

S z e g e d i   P e t e r 
ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek 

PTOLEMAIOSZ-KOPERNIKUSZ(-KEPLER) 

Szeminariumaink soraban egy uj mufajjal kiserletezunk, a
"felkert"eloadassal, ami nem azt jelenti, hogy felkerunk egy eloadot -
hiszen ez termeszetes -, hanem azt, hogy egy adott temara kerjuk fel. Az
eloado tehat nem kutatasainak legujabb eredmenyeit ismerteti, es talan
nem is szakertoje az adott targynak. A tema viszont olyan, hogy azzal -
vagy analogonjaval - mindenki talalkozhat munkaja soran, azaz altalanos
erdeklodesre tarthat szamot. Az adott esetben az eloado a
tudomanytortenet tanitasa soran szembesult a problemaval, es
rakenyszerult - mint ez sokunkkal megeshet - hogy kialakitson valamilyen
elkepzelest vele kapcsolatban. Mi is a problema? Egy hires csillagasz
szerzo a kovetkezokeppen vezeti be: "Kezdettol fogva vilagosan kell
latnunk, hogy a bolygok mozgasanak leirasa szempontjabol tokeletesen
mindegy, vajon a Foldet vagy a Napot tekintjuk a naprendszer
kozeppontjanak. Mivel csak viszonylagos mozgasrol van szo, vegtelenul
nagy szamu, kulonbozo kozeppontokra vonatkozo, tokeletesen azonos leiras
letezik - elvben barmilyen pont megfelel, a Hold is, a Jupiter is ...
Igy hat azok a szenvedelyek, amelyeket Kopernikusz konyve, a De
revolutionibus ... szabaditott ra a vilagra, logikai ertelemben
indokolatlanok voltak ..."Es gondolatmenetet a kovetkezokeppen fejezi
be: "Ma semmifele jozan fizikai megfontolas alapjan nem jelenthetjuk ki,
hogy a kopernikuszi elmelet 'helyes', es a ptolemaioszi elmelet
'helytelen'. A ket elmelet ... fizikai ertelemben egyenerteku."(Fred
Hoyle: Stonehenge-tol a modern kozmologiaig. Magveto, 1978. 63. es
136-7. o.) Az eloadas tehat azzal foglalkozik, hogy mi a
tudomanytorteneti helye, jelentosege, egymashoz viszonyitott szerepe a
cimben szereplo szerzoknek, az idezetben hivatkozott "minden idok egyik
legkevesbe ismert es olvasott konyve"-nek (Arthur Koestler: Alvajarok.
Europa, 1996. 250. o.). Az eloado nem fogja megallni, hogy ne beszeljen
e szerzok ismert es lehetseges motivacioirol is. Az ajanlott irodalom
Ptolemaiosz Almagesztje, Kopernikusz emlitett konyve, Keplertol mondjuk
A vilag harmoniaja, valamint masodlagos irodalomkent Kuhn: The
Copernican Revolution c. munkaja (amely A tudomanyos forradalmak
szerkezete elotanulmanyanak tekintheto).



A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo
-- 
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32.
Phone: (36-1)2090-555/6671
Fax: (36-1)372-2509
Home: (36-1)200-7318
http://hps.elte.hu/~leszabo