Skip to Content.
Sympa Menu

fizinfo - [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, februar

fizinfo AT lists.kfki.hu

Subject: ELFT HÍRADÓ

List archive

[Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, februar


Chronological Thread 
  • From: László E.Szabó <leszabo AT hps.elte.hu>
  • To: fizinfo AT lists.kfki.hu, mafla AT hps.elte.hu, koglist <koglist AT cogpsyphy.hu>, Istvan Nemeti <nemeti AT math-inst.hu>, Huoranszki Ferenc <Huoransz AT CEU.HU>, Forrai Gabor <forrai AT isis.elte.hu>, Miklos Lehmann <lehmann AT phil-inst.hu>, karsaigabor <karsaigabor AT osiris.elte.hu>, farkas kati <kfarkas AT isis.elte.hu>, ambrusgergely <ambrus AT osiris.elte.hu>, gerebyjr <gerebyjr AT isis.elte.hu>, "nánay bence" <nanay AT ella.hu>, "újvári márta" <marta.ujvari AT PHIL.BKE.HU>, "laki jános" <h13318lak AT ella.hu>, "margitay tihamér" <tmargitay AT olap.hu>, "novák zsolt" <novak AT osiris.elte.hu>, "szalai miklós" <szalaim AT hotmail.com>, Barry Loewer <loewer AT rci.rutgers.edu>, Katalin Balog <kbalog AT rci.rutgers.edu>, matolcsi <matolcsi AT ludens.elte.hu>, " Katalin G. Havas" <h6705gal AT ella.hu>
  • Subject: [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, februar
  • Date: Sun, 06 Feb 2000 02:15:13 +0100

ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek
Budapest, Pazmany P. setany 1/A

TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM
(http://hps.elte.hu/seminar)
________________________________________________
2000, februar

Februar 7
12:30
6. em. 6.54

K u t r o v a t z G a b o r
ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek

A Hohalal - tudomanyos vagy metafizikai fogalom?

Nem annyira a tudomanyos gyakorlat, mint inkabb az ismeretterjesztes
soran hasznalunk olyan fogalmakat, amelyek valahol a tudomanyos nyelv
hataran heyezkednek el. Ezek a fogalmak a szigoru tudomany felol nezve
filozofikusnak, a filozofia szemszogebol tudomanyosnak tunnek. A
tudomanyos elmeletek teremtik oket, am egyhamar kicsusznak a tudomanyos
kontextus szoritasabol, es hajlamosak inkabb a kepzelettel tartani. Ez
alkalommal egy ilyen fogalom, a "hohalal" fejlodeset es lehetosegeit
vizsgaljuk meg. Ezt a fogalmat, amely a vilagegyetemnek a termodinamika
masodik fotetelevel osszangban bekovetkezo vegso, visszafordithatatlan
termikus egyensulyi allapotat hivatott jelolni, a 19. szazad masodik
feleben vezettek be a fizika nyelvebe. Azota kozmologiai elmeletek
jottek es mentek, am a "hohalal" fogalma napjaink ismeretterjeszto
irodalmaban is nagy nepszerusegnek orvend. Esettanulmanyunk arra
kovetkeztetesre vezet bennunket, hogy ez a fogalom, valoszinuleg szamos
tarsaval egyutt, bizonyos filozofiai elvarasokkal all intim
kapcsolatban, es mint ilyen, nem annyira az elmeletek szempontjabol
belso szerepet tolt be a tudomanyban, hanem inkabb mindenkori
ismereteink hatarat jeloli ki.

Februar 14
12:30
6. em. 6.54

G e r e b y G y o r g y
ELTE BTK Filozofiai Intezet

A teologia, mint tudomany a nagyskolasztikaban

A tudomanytorteneti eloadas celja annak megmutatasa, hogy - pl. Russell
velemenyevel szemben -, a latin kozepkor egyetemein (de nemcsak ott,
hanem a hasonloan teologiailag motivalt zsido es muszlim kozegben is)
letezett ertelmes, analitikusan rekonstrualhato filozofiai program. E
program azonban valoban kulonbozott a - mondjuk igy - klasszikus gorog
kerdesfeltevestol, a kovetkezo modon: a kesoantikvitas Arisztoteleszen
alapulo tudomanydefiniciojabol kiindulva a kozepkori teologusok
kiserletet tettek, a kinyilatkoztatason alapulo teologiai tudas
definialasara, illetve a filozofiai tudastol valo megkulonboztetesere. A
standard megoldas szerint ket, eltero termeszetu axiomahalmaz
(pontosabban principiumhalmaz) definialhato, melyekbol egyenkent
kulonbozo tetelhalmazok dedukalhatoak. Elofelteves, hogy a levezetesi
szabalyok a ket tudomanyban azonosak (pl. kategorikus szillogizmusok),
es legalabb bizonyos kifejezesek kozosek. A ket tetelhalmazban azonban
elofordulhatnak ellentmondo allitasok (pl. "A vilag orokkevalo." ill. "A
vilag veges ideje teremtetett."). Ezek az ellentmondo allitas-parok
kepezik az intellektualis feladatot a skolasztika szamara, hiszen az
ellentmondas torvenye szerepel a ket elmelet metanyelveben. A
skolasztika filozofiai feladata igy a felmerulo konzisztencia-problema
megoldasa. Ezen kivul (a kozos metodologia alapjan vizsgalva) ertelmes
kerdeskent felvetheto egyes teologiai allitasok szarmaztatott, vagy
principium-volta, illetve a principiumok fuggetlensege es
konzisztenciaja. A szellemes es technikailag otletes megoldasok
sokasagabol Averroes (12.szd), Aquinoi Tamas (13. szd.), Duns Scotus
(13-14. szd. forduloja) es Ockham (14. szd) egymassal konstruktiv
vitaban allo megoldasait fogom rekonstrualni. Szarmazekos eredmenykent
ertelmezhetove valik a "tudomanyos teologia"-val szembeni
elvaras-rendszer, a "kereszteny filozofia" fabol vaskarika jellegu
fogalma, a "kettos igazsag" mitoszanak kialakulasa, illetve
artikulalhatova valik P. Duhem tezise, amikor az ujkori tudomany
kialakulasat a skolasztikus teologia 14. szd-i fejlodesebol eredezteti.

Februar 21
12:30
6. em. 6.54

E r d i P e t e r
MTA KFKI RMKI Biofizikai Osztaly
ELTE TTK Tudomanytortenet es Tudomanyfilozofia Tanszek

Szamitogepes idegrendszerkutatas

Az idegrendszer a bonyolult rendszerek mintapeldaja, es mukodesenek
megertesehez valoban szukseg van mondjuk elektronmikroszkopos
(anatomiai) es mikroelektrodas (elettani) megfigyelesekre, a fogalmak
tisztazasahoz szukseges filozofiai elemzesre, a dinamikus rendszerek
elmeleten alapulo matematikai modellezesre. Ebben az eloadadban nem azt
a kerdest vizsgaljuk, hogy mennyiben tekinthetjuk - ha egyaltalan - az
agyat szamitogepnek, hanem vazlatosan bemutatunk egy szakmat
(computational neuroscience, elterjedt magyar neve nincs is egyelore),
amelynek celkituzese a realis idegrendszeri strukturak mukodesenek
matematikai modellezessel torteno megertese.
Vazlat: Idegrendszeri modellezes: alternativ strategiak Egy sejt is
bonyolult Neuronhalozatok Statisztikus neurodinamika Idegrendszeri
fejlodes Tanulas es memoria Neurologiai es pszichiatriai
rendellenessegek modellezese

Februar 28
12:30
6. em. 6.54

P a l C s a b a
ELTE Novenyrendszertani es Okologiai Tanszek

Az oroklodesi rendszerek evolucioja

Darwin szerint az elolenyek uj kornyezethez valo alkalmazkodasa az
oroklodo variansok szelekcioja reven valosul meg. Ahhoz, hogy a folyamat
vegbemehessen, felteteleznunk kell ezen oroklodo variansok jelenletet.
Ezert az oroklodes es a variacio termeszetenek megertese kozponti
jelentosegu az evoluciobiologiaban. A biologia Modern Szintezisenek
megalkotoi tobbnyire azt felteteleztek, hogy kizarolag a DNS-ben tarolt
informacio adodhat at generaciorol generaciora. Mara azonban bizonyosnak
tunik, hogy a DNS mellett vannak egyeb oroklodesi rendszerek is: i) a
sejt epigenetikai oroklodesi rendszerei, ii) az allatok szocialis
tanulasa vagy eppen iii) az ember szimbolikus nyelvhasznalata mind-mind
lehetseges peldak. Az eloadas soran ket kerdesre keresunk valaszt:
milyen kozos es eltero vonasai vannak ezeknek a rendszereknek, valamint
hogyan befolyasolhatjak ezek jelenlete az evolucio iranyat.


A szeminarium szervezoje: E. Szabo Laszlo
--
Laszlo E. Szabo
Department of Theoretical Physics
Department of History and Philosophy of Science
Eotvos University, Budapest
H-1518 Budapest, Pf. 32.
Phone: (36-1)2090-555/6671
Fax: (36-1)372-2509
Home: (36-1)200-7318
http://hps.elte.hu/~leszabo






  • [Fizinfo] TUDOMANYFILOZOFIA SZEMINARIUM, februar, László E . Szabó, 02/06/2000

Archive powered by MHonArc 2.6.19+.

Top of Page